Kanye West saját tervezésű cipője, a Yeezy túlzás nélkül berobbant néhány éve a sneakervilágba. Persze ez nem volt mindenkinek az ínyére, a Yeezyt ugyanis ugyanaz tette sikeressé és ellenszenvessé is: trendi vonalvezetésű volt, exkluzívként (értsd: limitáltan és drágán) árult tömegáru, amelyet akkora felhajtás övezett már a legelején, hogy az üzletek előtt szabályosan campeltek a márkaőrült rajongók egy-egy újabb kollekció átadása előtt.
Kanye eleinte a Nike-val közösen, majd az Adidasszal együtt próbált nyomot hagyni a világban: nagy sikereket ért el mindkét óriáscég fedélzetén. Az utolsó Nike-modell az
Air Yeezy 2 Red October volt, amelyet négy éve mutattak be, és az egyik legértékesebb, legdrágább cipőjének tartják a mai napig, melynek az értéke 5 ezer dollártól 15 ezerig is terjedhet.
Ezek pedig már ott is őrült összegek: ennyi pénzért például a cipővel egykorú amerikai izomautót, egy Chevrolet Camarót vagy egy Ford Mustangot is vehetünk.
Már ha a viszonteladók ajtaján kopogtatunk, akik – a hamisítók mellett persze – remek üzleti lehetőségként tekintettek mindig is a Yeezyre, ugyanis a körülötte lévő hájp és exkluzivitása miatt nem jutott az összes divatínyenc lábára, akik akár a többszörösét is szívesen kifizették utólag egy-egy elhappolt kollekció utolsó darabjáért. Márpedig a Yeezyt vitték, mint a cukrot, például
a 2015-ben kezdődő Adidas-éra első csukájának, a Yeezy Boost 750 bemutatóján legyártott kilencezres készlet mindössze tíz perc után elfogyott. Igen, tíz perc után.
Így aztán ne csodálkozzunk, hogy egyesek napokon át képesek sorban állni és tábort verni a legújabb modellekért – ismerős jelenség, ugye? –, a boltok enyhítésképp olykor sorszámokat osztogatnak, amelyekkel a Nagy Napon a legújabb Yeezyhez hozzájuthatsz, vagy ott van még a sorsolás, amelyre többnyire online kell regisztrálni.
Figyelem: nem a cipőket sorsolják ki, hanem a lehetőséget, hogy megvásárolhasd. Csak hogy még jobban átérezd a történet súlyát.
Kanye vitathatatlanul sikeres alak, legyen szó zeneszerzésről vagy divattervezésről, de attól még tény, hogy megosztó jelenségnek számít a divatvilágban, azonbelül is a földön járó sneakerhedek – ők azok, akik számára a világ a sneakerek körül forog – körében, hiszen nem mindenki nézi jó szemmel ezeket a folyamatokat.
De mostanában történt vele valami.
West csapata ugyanis végre engedett a nyomásnak, és szélesebb réteg előtt tette elérhetővé cipőit. A dolog ugyanakkor nem sült el annyira jól, amennyire gondolták. Mert bár a termelés és a profit nyilvánvalóan növekedett, és ezzel együtt több kézbe – vagyis lábra – jutott el a Yeezy, a márka körülötti hájp idővel mérséklődött, a túltermelés miatt a viszonteladók kezébe került csukák árai stagnálni kezdtek.
Végül megtörtént az, amire senki sem számított: az utóbbi két modell, a Boost 350 V és a Boost 700 közül egyik sem fogyott el teljesen. A készletet nem sikerült nullázni. Ez régen elképzelhetetlen volt.
Amikor West bejelentette, hogy szeretné elhozni a tömegeknek a Yeezyt – gyomros párhuzam: a reformkor hősei szerették volna a kultúrát, az irodalmat és a sportot hasonlóan elhozni a pórnépnek –, akkor kicsit mindenki szkeptikus volt, hogy ez megtörténhet. A széles körű elérhetőség ugyanis látszólag nem fér össze az exkluzivitás bájával, és miközben West épp teljesíti ígéretét, a kemény mag tagjai elfordulnak tőle. Hoppá, ezek szerint mégsem a termék volt annyira vonzó, hanem a körülötte lebegő rózsaszín köd?
Persze ezen nincs mit csodálkozni. Hiszen épp azt az érzést vette el a márka az igazi rajongóitól, amelyre a leginkább szükségük volt:
hogy tudják, ilyen cipő nem terem bármelyik bokorban. Hogy igazi státusszimbólumnak számítson az elitszférában is, lábon hordott hatalomnak, amelyben extrakülönlegesnek érzi magát az ember. És miért? Nem feltétlenül azért, mert drága, hanem mert nem jutott belőle mindenkinek.
Ugyanis van az a szintű jólét, amikor már semmi sem elég jó – főként, ha ehhez egy (ön)képzavaros tudatállapot is párosul. Ilyenkor a legkívánatosabb termék már nem a legkényelmesebb, a legminőségibb vagy a legszebb lesz, hanem az, amellyel a legkönnyebb kitűnni a tömegből az elitből. Mert az eme világban tengődők legfőbb tragédiája talán éppen az, hogy bizony nincsenek egyedül, és idült kényszert éreznek arra, hogy köröket verjenek egymásra. Egy limitált kiadású Yeezyvel ez lehetséges volt, tömeggyártott társával viszont már nem.
A jelenséghez hozzátartozik, hogy már a viszonteladók sem ugranak úgy a legújabb modellekre, hiszen ezek a cipők többé már nem érdekesek számukra – ugyanis már nehezen találnak olyan híveket, akik vagyonokat adnának majd ezekért a darabokért. Vivien Frank, a Yeezy Talk Worldwide megalapítója szerint amennyiben a sneakerhedek áttérnek egy konkurens termékre, a Yeezynek végleg befellegezhet.
Mások szerint azonban nem a megváltozott cégpolitikában, hanem West politikai magatartásában, erősen megosztó és olykor provokatív viselkedésében keresendő a vásárlói lelkesedés csökkenése.
Mint tudniillik, West nem titkolt módon nagy támogatója és rajongója Trumpnak, nemrég pedig a Fehér Házban is találkozott az amerikai elnökkel –, ugyanakkor az NPD Group sportpiacelemzője, Matt Powell úgy véli, itt főként nem politikai, hanem értékesítési kérdésről van szó.
„West termékeit mindig is a limitált kiadás és a magas viszonteladási ár jellemezte” – fogalmazta meg, majd hozzátette, finoman szólva sem a márka rajongója, mert mind formatervezésben, mind anyaghasználatban jelentéktelennek tekinthető. Lényegében
egy lufi, ami lassan kipukkan, a dolgok pedig a helyére kerülnek.
Powell rávilágított arra is, hogy a túlkínálat a Nike leányvállalatára, a Jordan sportruházati márkára sem gyakorolt jó hatást, de a tömegesedés az Adidas Superstart is mondhatni kiherélte, és ez történhet könnyen a Yeezyvel is. Vivien Frank szerint viszont West politikai megnyilvánulásai igenis hatást gyakorolhatnak a népszerűségére, ennek pedig a márka ihatja meg a levét. Ha ugyanis a követői nem támogatják Westet, akkor a termékeit sem fogják egy idő után megvásárolni.
És ha már Trump:
(via)