Az állatvédelmi törvényben bonyolultan kiszámítható, de komoly büntetési tételek szerepelnek, mégsem kell rögtön sok nullás összegeket utalni, ha valakinek például átmászik a kutyája a kerítés alatt.

„450 000 Ft az állatvédelmi bírság, ha a kutya kiszökik!” – nagyot futott az interneten, főleg persze kutyás csoportokban, utána pedig a médiában is Dr. Nagy Csilla jogász néhány nappal ezelőtti posztja, amelynek ez volt a fő mondanivalója. Több példával illusztrálta, hogy a jog nem ismeri el mentségként, hogy a kutya „szökős”, vagy hogy vidéken másképp értendő a kutyatartás, mint városban. Ráadásul a kiszökött kutya által okozott kárt is a gazdájának kell megtérítenie.

A jogásznő posztjának sikere jelzi, mennyire nem ismerik az állattartási szabályokat még maguk az állattartók sem. A leírtakban ugyanis nincs semmi újdonság: az 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről elnevezésű jogszabály 43. § (2a) bekezdésében 2021. január 7-e óta szerepel, hogy az

„állatvédelmi hatóság állatvédelmi bírság helyszíni bírságként történő kiszabására jogosult”.

Ez az alapja a 450 ezres bírságnak is – a képlet viszont lényegesen bonyolultabb annál, hogy szökés egyenlő 450-es büntetés.

A bírság mértékét a 244/1998. (XII. 31.) kormányrendelet határozza meg. Nem olyan egyszerűen: a rendelet mellékleteiben táblázatok, a táblázatokban pedig szorzók olvashatók, ez alapján lehet kikalkulálni, hogy ha például a bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője kis létszámú állattartó telepen, gazdasági haszon céljából tartott állat, a mulasztó pedig jogi személy és más gazdálkodó szervezet, akkor az alkalmazandó szorzó mértéke 1–5, magánszemély által, kedvtelésből tartott állat esetén pedig 1–3.

Ezek az állatcsoporthoz tartozó szorzók (1-es melléklet), a 2-es mellékletben szerepelnek „az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó, állatlétszámhoz köthető szorzók” – ha például „a bírság kiszabására okot adó jogsértés tíznél több gerinces állat egyedét érinti, és ez a tartott populáció több mint 40%, de legfeljebb 60%-a”, akkor kétszeres.

A 3-as mellékeltben találjuk az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó egyes szorzókat – például ötszörös, ha a mulasztó az ember egészségét, testi épségét veszélyeztette –, a 4-es számú pedig „az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó minősített esetek és szorzók”. Ennek a h) pontjában szerepel, hogy

ha a mulasztó „az állat szökésének megakadályozásáról nem, vagy nem megfelelően gondoskodott”, hatszoros szorzóval számolhat.

Összehasonlításképp: az állatkínzás, az állat uszítása emberre vagy másik állatra, vagy az, ha valaki kiteszi a megunt kutyáját az M0-s mellett, tízszeres szorzót ér.

„Az állatvédelmi bírság alapösszege hetvenötezer forint, ha az állatvédelmi bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője kedvtelésből tartott állat”

– áll az állatvédelmi törvény 43. § (1b) pontjában, tehát a leírtak alapján, a 75 ezret hattal megszorozva, ki is jön a 450 ezres bírság.

Ez azonban csak a szökési tétel. Ha kiderül, hogy a kutya nemcsak megszökött, hanem ember egészségét, testi épségét is veszélyeztette (5-szörös szorzó), akkor a maximális kiszabható büntetés képlete:

3x5x6=90,

ahol a 3 a kormányrendelet 1-es melléklete szerinti maximum („kedvtelésből tartott állat természetes személy állattartóval 1–3), az 5 veszélyeztetés, a 6 a szökés. Ez 75 ezer forinttal szorozva 6 750 000 forint, mivel azonban a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 11. § (5) bekezdése szerint „törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a kiszabott helyszíni bírság összege nem lehet magasabb, mint az ugyanezen tényállás mellett megállapítható közigazgatási bírság legmagasabb összegének negyede”, ezért a végösszeget negyedelni kell,

így már csak 1 687 500 forint jön ki.

(A példa Dr. Kajó Cecília jogász a Jegyző és Közigazgatás c. lap Tapasztalatok az egyéves állatvédelmi helyszíni bírságról c. cikkében szerepel.)

Tehát akkor egy kiszökő, emberre támadó kutya gazdája akár több mint másfél milliós bírságot kell fizessen (plusz a kártérítés például a megtámadott ember széttépett dzsekije stb. miatt)? Nem egészen. Egyrészt ugyanis ez a felső határ, másrészt a már említett közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerint

helyszíni bírság csak akkor szabható ki, ha – egyéb más feltételek teljesülése mellett – azt az ügyfél is elismeri.

Dr. Kajó Cecília 2022. áprilisi cikkében azt írta, közel kilencven jegyzőt, illetve ügyintézőt kérdezett meg, akik közül még senki nem alkalmazta állatvédelmi ügyben a helyszíni bírságot.

A helyzet tehát hasonló, mint amit a már elég szigorú állatvédelmi törvénnyel kapcsolatban szoktak megfogalmazni: a jogi eszköz megvan a komolyabb büntetésre például állatkínzás esetén, de csak ritkán szabnak ki valóban súlyos büntetést. Egy felelős állattartót viszont ez úgysem érinti, mert mindent megtesz például azért, hogy ne szökhessen el a kutyája.

Ez is érdekelhet:

Ne az alapján válasszunk kutyát, hogy cuki! – A felelős állattartás a Horizontban

A „rosszul vagyok a lakossági vizsláktól” mondatnál bizonyára sokan fel fognak hördülni, de Szalai Tünde kutyakiképző meg is magyarázza, miért.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A legjobb tudásunk szerint veszünk popcornt Jarah-nak, ha eljön velünk moziba

Hogyan lett egy afrikai kissrácból fitneszsztár és Will Smith edzője?

Még a klímaszkeptikusok retinájába is beleég ennek a kiszáradt lagúnának a látványa

További cikkeink a témában