Nyolc-kilenc hetet tervez az akcióra.
A hazájában csak „úszó professzorként” ismert Andreas Fath kémiatanár és kutató a németországi Furtwangen Főiskolán. 2014-ben a Rajna végigúszásával érdemelte ki ezt a nevet: a nem mindennapi sportteljesítmény közben a professzor vízmintákat is vett, amelyeket később bevizsgáltak.
Most a Duna teljes hosszán készül hasonló, illetve még komolyabb akcióra, hiszen a folyó a maga 2850 kilométerével több mint kétszer olyan hosszú, mint a Rajna, sodrása pedig majdnem háromszor akkora. Próbaként a professzor a napokban egy órát úszott a Dunában Bécsnél. A jövő év április végére tervezett úszásra Fath nyolc-kilenc hetet szán, naponta körülbelül ötven kilométert szeretne megtenni.
A kémikus eközben maga lesz az élő mérőműszer. Neoprén ruháján néhány centiméter átmérőjű műanyag membránt visel majd, amely begyűjti az olyan szennyező anyagokat, mint a mikroműanyagok. Ezek egy része ugyanis a membránon nagyobb koncentrációban rakódik le, mint ahogy az élő vízben jelen van, és esetenként így válik egyáltalán mérhetővé. Részben ezért olyan káros az élő vizekben jelen lévő mikroműanyag.
A mikroműanyagokhoz ráadásul adalékanyagok tapadnak, például a mosogatógépek korróziógátlója, az antibiotikumok, a hormonok, a kontrasztanyagok, a lágyítószerek, vagy a rákkeltő policiklusos aromák.
Ezek különleges aromájukkal megtévesztik a halakat, akik – például a sügér – szívesebben fogyasztják őket megszokott táplálékuknál.
A mikroműanyagok aztán a halakat és egyéb vízi élőlényeket elfogyasztó emberekbe kerülnek, őket is károsítva ezzel.
Andreas Fath a „Cleandanube“ programmal a folyók mentén fellelhető műanyagok újrahasznosításáért lobbizik. A Duna tíz országon folyik keresztül, amelyekben a környezettudatosság, a szennyező anyagokkal való bánásmód, valamint a szennyvíztisztítás teljesen eltérő szinten van.
A Duna-úszáson a kémikus nemcsak a rátapadó szennyeződéseket méri majd, hanem legalább száz kilométerenként egy liter vizet is merít a folyóból, és laborelemzésre küldi.
Ezenkívül naponta végez majd gyorstesztet, amellyel a nitrát- és foszfátszint mellett az úgynevezett kémiai oxigénigény is könnyen meghatározható, és megadja a vízben lévő szerves szennyeződések teljes mértékét.
Ez is érdekelhet:
Klímabarát lesz a saját mézet termelő bécsi Duna-sziget, a fűnyíró bárányok maradnak
Növénynek, állatnak, embernek és a környezetnek is jobb lesz.
(Forrás: Bécs Város Külképviseleti Irodája, fotó: Mario Kümmel/AWP)
