Ellie Lim szingapúri médiaszakember szeretett volna venni egy új Volvo SUV-t, hogy az újszülött gyerekét fuvarozza – ám miután kiderült, hogy a kocsi 200 ezer szingapúri dollárba (58 millió forint) kerül, feladta a terveit.

A 34 éves Limet sokkolta az ár. Hozzászámolta az autóhitelek magas kamatait, az üzemanyagárakat és a drága fenntartási költségeket, és arra jutott, hogy új autót venni pénzügyi szempontból nem túl okos döntés. Nagyjából annyiba kerül, mint lakást vásárolni a helyi kormány Lakhatási és Fejlesztési Testületétől, csak éppen sokkal gyorsabban amortizálódik.

Nyilván nem egyedi esetről van szó: Szingapúr szigorúan kontrollálja az útjain közlekedő járművek számát; a vásárlóknak licitálniuk kell a korlátozott számú kvótákra, így az ottani autók a legdrágábbak közé tartoznak a világon. Miután a szabad kvóták elfogytak, a kereslet pedig – főleg az elektromos autók iránt – emelkedik, az engedélyek árai a nyáron újabb rekordokat döntöttek.

A szingapúri modellben luxussá válnak az autók, másfelől viszont milliárdokat költenek a mindenhová elérő, hatékony tömegközlekedési rendszerre.

Lényegében ugyanazzal a problémával szembesülnek, mint más világvárosok, csak radikálisabb megoldással kezelik azt.

„Ha várostervező vagy, akkor figyelj Szingapúrra!” – idézi a Bloomberg Song Seng Wun közgazdászt. – Ez „szinte az egyetlen város, amely képes korlátozni az autói számát. Nem építhetsz utakat anélkül, hogy helyet és erőforrásokat ne vennél el másoktól – ha tehát vezetni akarsz, fizess.”

A szingapúri kormány változatos kvótákkal és adókkal szabályozza a forgalom növekedését, így az autózás költségei meredeken emelkednek. A legmagasabb illeték a jogosultsági bizonyítvány (Certificate of Entitlement, COE), amelyet havi kétszeri aukción határoznak meg.

A COE tíz évi járműhasználatra jogosít fel Szingapúrban. Ha lejár, a járművet ki kell vonni a forgalomból vagy el kell adni – vagy új COE-t kell vásárolni. A közgazdászok és a kereskedők szerint az árak 2022 végéig még tovább emelkednek majd.

Olyan vásároló is szép számmal van, aki már nem engedhet meg magának egy új autót, miután a tíz évvel korábban kiváltott COE-ja lejárt.

Szingapúr autótulajdonosi programja kihasználja az ország egyediségét: egy kis szigetről van szó, aminek csak két közúti kapcsolata van Malajziával. A legtöbb világvárost számos út köti össze az ország más városaival, és egyéb részeivel, ezért másképp kell a növekedést megfékezni – ismerjük jól az útdíjakat, parkolási díjakat, belvárosi zónákat.

„Szingapúrban nincs szükség saját autóra, ellenben elképzelhetetlen dugókhoz vezetne a járművek számának féktelen növekedése” – állítja Walter Theseira, a Szingapúri Egyetem társadalomtudósa.

A városban ezer új buszt és 200 vonatot állítottak forgalomba a 2021 előtti tíz évben, és három új metróvonalat építenek, hogy a népesség 80 százaléka tíz perc sétán belül legyen egy állomástól.

Továbbá a kormány több mint 60 milliárd szingapúri dollárt költene vasútfejlesztésre a következő évtizedben, és évente nagyjából kétmilliárdot költ a busz- és vonatviteldíjak támogatására.

Szingapúrban ötmillió ember él egy szigeten, ami fele akkora, mint London, ennek ellenére a TomTom forgalmi torlódási indexében a világ 416 városa közül a 96. helyen végzett a pandémia előtti utolsó évben, míg tavaly 88. volt a 404-ből.

Azért a méregdrága autós költségek sem jelentenek megoldást mindenre, például csökkenthetik a város versenyképességét, Ázsiában hatalmas a tolongás a tehetséges fiatalokért, Szingapúrnál pedig már így is Hongkong az egyetlen drágább város Ázsiában.

Éppen ezért a kormány elkezdte ösztönözni az elektromos és hibrid autókra való átállást: 2025-ig 12 000 töltőállomással bővítik a lakóházak parkolóit, összesen pedig 60 ezret telepítenek 2030-ig.

(Forrás: Bloomberg, fotók: GettyImages, borítókép: Unsplash)

Talán van összefüggés: Szingapúr a legélhetőbb városok élvonalában: