Ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor az emberiség kevesebb mint 5 hónap alatt élte volna fel a Föld egész éves erőforrásait.
A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén augusztus 1-jén lépte át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, valamint elnyelni – 1970-ben még december 23-ra érte el az emberiség a túlfogyasztás határát.
A világ átlagához képest a magyar adat még rosszabb, ugyanis Magyarországon május 25-én jött el a fordulópont. A hazai fogyasztás olyan mértékű, hogy ha mindenki hozzánk hasonlóan élne, akkor az emberiség kevesebb mint 5 hónap alatt élte volna fel a Föld egész éves erőforrásait.
A WWF közleménye szerint a túlfogyasztás napja rávilágít arra, hogy a jelenlegi fogyasztási szokásaink hosszabb távon nem tarthatók fenn.
A kettős környezeti válságot – a klímaváltozást és a biológiai sokféleség drasztikus csökkenését – jelentős mértékben az emberiség természetet kizsákmányoló életmódja és a gazdaság fenntarthatatlan működése okozza. A klímaváltozás a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válásával fenyeget, a biológiai sokféleség csökkenése pedig az ökoszisztémák stabilitását veszélyezteti. A kettő egymással összefügg, és együtt súlyosbítják a környezeti krízist.
„A legfontosabb dolgok, amit önmagunkért és a bolygóért tehetünk: együnk kevesebb húst, szigeteljük az épületeinket, repüljünk és autózzunk kevesebbet”
– mondta a Szilágyi Artúr, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője, aki hozzátette, hogy az így megtakarított pénz és munkaidő többek között egészségesebb helyi közösségek létrehozására, valamint a természetben töltött minőségi időre is fordítható. Rezneki Rita, a WWF Magyarország vállalati biodiverzitás- és agrárszakértője szerint pedig...
„Ahogy a környezeti erőforrásainkkal bánunk, az véleményem szerint arra mutat rá, ahogy saját magunkkal is bánunk. A saját erőforrásaink túlhasználata, azaz a kiégés már-már népbetegség, egyre több embert érint élete valamely szakaszában. Ahogy a minket nyomasztó információkat, ingereket és elvárásokat is redukálni kellene, úgy kellene a környezeti erőforrásokat is bölcsebb módon, kereteket szabva használni.”
A WWF közleménye szerint ahhoz, hogy vissza tudjunk térni egy olyan élethez, amellyel nem használjuk túl az erőforrásokat és nem feszegetjük a bolygó eltartóképességének határait, elengedhetetlen lenne egy rendszerszintű változás, paradigmaváltás a gazdaságban, a pénzügyi ösztönzők és a szakpolitikai keretek teljes újragondolása.
Az idáig vezető folyamatban azonban nem szabad lebecsülni az egyéni fogyasztói döntések jelentőségét – mint például az energiafogyasztás csökkentését, a hulladék minimalizálását, a helyi, szezonális élelmiszerek fogyasztását vagy az impulzusvásárlás kerülését –, hiszen
„ha sokan teszünk így, azzal hozzájárulhatunk a globális erőfeszítésekhez. Ha kis lépésekkel elindulunk a fenntarthatóbb életmód útján, azzal nemcsak a környezetünknek, hanem saját magunknak is jót teszünk: tetteinkkel, döntéseinkkel enyhíthetjük a klímaszorongást, javíthatjuk egészségünket, erősíthetjük a természethez való kapcsolódásunkat, de akár új közösségekhez is kapcsolódhatunk, új élményeket szerezhetünk. Közös erőfeszítéssel tehetünk azért, hogy későbbre toljuk a túlfogyasztás napját”.
(Forrás: WWF, MTI, fotó: WWF, nyitókép: Getty Images)
Ez is érdekelhet: