A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is.

A módszer alapja egy terepi mérésekkel pontosított, aktuális és nagy méretarányú adatbázis létrehozása, amely egyfajta térinformatikai alkalmazásként tartalmazza egy adott terület felszínfedettségét, domborzatát, természetközeli, illetve telepített erdős állapotát, úthálózatát, a vízkivételi helyeket és még sok hasznos információt, amelyek segítenek megfékezni a tüzeket. A multispektrális műholdképeken a kutatók a látható és az infravörös hullámhosszakat is felhasználhatják egy terület erdőtűz-veszélyeztetettségének meghatározásához.

A tűzesetek többségében emberi gondatlanság közvetlen következményei – mondta Kovács Ferenc, az SZTE Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense.

Kialakulásukhoz azonban hozzájárul a klímaváltozás: az átlaghőmérséklet, a száraz időszakok hosszának növekedése, valamint a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása.

A szegedi kutatók a katasztrófavédelemmel együttműködve Ásotthalom közigazgatási területére – egyfajta pilot projektként – egy térinformatikai adatbázist és egy ráépülő alkalmazást dolgoztak ki. A csaknem 60 százalékban erdővel borított terület modelljét háromféle műholdkép – a Landsat, PlanetScope és a Sentinel–2 – adataival és terepi mérésekkel, megfigyelésekkel pontosítva aktualizálják.

Ahol a műholdas adatok alapján sikerül pontosítani egy-egy erdőterület tűzkockázatának mértékét, ott sokkal könnyebb reagálni a spontán, de a várható eseményekre is.

A kutatók a navigáció támogatásával is segíthetik a tűzoltók munkáját: meghatározhatják az adott tűzesethez vezető legrövidebb és leggyorsabb utat, és akár azt is, hogy egy szakaszon milyen sebességgel haladhat a tűzoltóautó, milyen az út minősége, járható-e az gépkocsival vagy csak gyalogosan.

(Forrás: SZTE, MTI. A kép illusztráció.)

Ez is érdekelhet: