Hatvanhatmillió évvel ezelőtt minden átalakult.
„Több mint ötvenezer pollen- és több mint hatezer levélkövületet vizsgált meg kutatócsoportunk, egy részük a becsapódás előtt, a másik utána keletkezett – mondta a BBC-nek Mónica Carvalho, a panamai Smithsonian Trópuskutató Intézet (Smithsonian Tropical Research Institution) munkatársa, a Science tudományos lap friss számában megjelent tanulmány társszerzője.
A kutatók azt találták, hogy a toboztermők és a harasztok uralták a növényvilágot, mielőtt a tizenkét kilométer széles aszteroida becsapódott volna a mexikói Yucatán-félszigeten. A pusztító ütközés után
a növényfajok száma mintegy 45 százalékkal csökkent, az erdők a következő hatmillió évben újraéledtek, az uralkodó fajok a virágos növények közül kerültek ki.
Az átalakulással a trópusi erdők szerkezete is megváltozott. A késői krétakorban, még a dinoszauruszok idején az erdőket alkotó fák egymástól távolabb álltak, a lombozatuk nem ért össze, így a talajon napsütötte foltok maradhattak. A becsapódás után azonban sűrű, összefüggő lombmennyezet alakult ki, ami sokkal kevesebb fényt engedett a talajra.
A pollenek és levelek elemzése nyomán az átalakulásra a tudósok három magyarázatot találtak:
- a dinoszauruszok akadályozták meg, hogy az erdőkben túl sűrűn nőjenek a fák, mert a növények egy részét vagy felfalták, vagy összetaposták;
- a becsapódás következtében a földre hulló hamu a trópusokon jelentősen javított a talajminőségen, ezzel előnyhöz jutottak a virágzó növények;
- a toboztermők visszaszorulása lehetőséget teremtett a virágosok dominanciájának.
A tudósok szerint ezek a feltevések nem zárják ki egymást, mindegyik hozzájárulhatott ahhoz, hogy az esőerdők mai képe kialakuljon. „A tanulság az, hogy a hirtelen katasztrófa hatására a trópusi ökoszisztémák nem eredeti formájukban élednek újra, hanem növényzetük kicserélődik, és a folyamat nagyon hosszan eltart” – mondta Carvalho.
Ez is érdekelhet:
(Forrás: MTI, a kép illusztráció.)