Lakossági és hatósági megkeresések is érkeztek a Balatoni Limnológiai Kutatóintézethez, ahol megfejtették a rejtélyt.
Az elmúlt hetekben több esetben medúzaszerű képletek tömegeit vélték látni a Balatonban, a beszámolók kisebb-nagyobb kocsonyás 2-8-10 képletek magányos és tömeges megjelenéséről szóltak. A Hun-Ren Balatoni Limnológiai Kutatóintézethez nemcsak állampolgári bejelentések érkeztek, hanem hatóságok is kérték a véleményüket a jelenségről. A megfejtés röviden:
a több centiméteres kocsonyás képletek az árvaszúnyog fajok szaporodásához köthető tojáscsomók, a következő árvaszúnyog-generáció előhírnökei.
A Balatonon árvaszúnyog-invázió zajlik, ahogy azt már tavasszal is megjósolták:
A nőstény árvaszúnyog pedig a tojásrakáskor hosszú, kocsonyás, nyálkás tokba (tojáscsomóba) helyezi a petéket. Ez a nyálkás burok vízben gyorsan megduzzad, és védelmet nyújt a petéknek a kiszáradás, mechanikai sérülés és ragadozók ellen, valamint táplálékként szolgál a kikelő lárváknak. A peték apró gyöngysorként helyezkednek el a burokban. A nőstény rendszerint a vízfelszínre vagy a víz alatti növényzetre, kövekhez, hínárhoz rögzíti a tojáscsomót.
Az idei, harminc éve nem látott mértékű árvaszúnyograjzásnak, a Balaton hullámzásának és áramlási viszonyainak köszönhetően ezen képletek – a szakirodalom szerint sem gyakori – tömeges megjelenési formát produkálnak. Ezt gondolták többen is „balatoni medúzának”. A jelenségnek emberi egészségre gyakorolt káros hatása nincs.
Van medúza magyarországi vizekben
Az elmúlt években hazánkban is egyre több víztérben számolnak be édesvízi medúza megjelenéséről. A Craspedacusta sowerbyi édesvízi medúzafaj, legfeljebb 2-4 centiméteresre nő, lüktető mozgással úszik a vízben, főleg bányatavakban fordul elő, kocsonyás áttetsző megjelenése szokatlan lehet.
(Forrás: Hun-Ren Balatoni Limnológiai Kutatóintézet. A nyitókép illusztráció, nem a balatoni medúzát ábrázolja, hiszen olyan nincs.)
Ez is érdekelhet:
