A bevezetőben írt ügyeknek nem igazán van olyan körülménye, ami a szankciók enyhítésére adhatna okot, így minden tudásukat össze kell szedniük a dörzsölt ügyvédeknek, hogy a bíróság részéről bármilyen engedményt kicsikarhassanak. Érdekes kérdés, hogy egy-egy bűncselekmény elkövetésénél mennyit nyom a latban az, ha a vádlott olyan széles körben ismert közszereplő, mint Oscar Pistorius.

Számos esetet tudnánk felhozni a hazai kriminalisztika történetéből is (Stohl, Zalatnay…). Általánosságban elmondható, hogy a celebek eseti botlásainál még engedékenyebb a bíróság, hiszen figyelembe veheti korábbi életútját, népszerűségét. A visszaeső törvénysértésnél – ugyebár mind Stohl András, mind pedig Zalatnay Sarolta esetében volt erre példa – a büntetés kiszabásánál viszont már azt veszik figyelembe, hogy egy híres embernek éppen hogy példamutató magatartásával kellene elöl járnia, nem pedig azzal, hogy sorozatosan rossz fát tesz a tűzre. Bár az ideális bírói hozzáállás az, ha őket is átlagemberként kezelik, elvonatkoztatva hivatásuktól.

Maga az ítélet meghozatala rendkívül komplex folyamat, ezért sem fogalmazza meg a Büntető Törvénykönyv kimerítően azokat a tényezőket, amelyek súlyosító vagy enyhítő körülményként figyelembe vehetők. A jogszabály a büntetési tételeknél is egy tartományt határoz meg, amin belül szabad a mérlegelés, és azért nem mindegy, hogy egy öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekménynél a végső ítélet az alsó vagy a felső határhoz közelít. Nem kaphat helyet azonban a bíró egyéni véleményformálása, álláspontja, mint történt ez például a Horthy-szobrot piros festékkel leöntő Dániel Péter esetében, akit a bíró felmentett arra hivatkozással, hogy cselekedete "erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás volt". Erősen szubjektív döntése miatt később alaposan meghurcolták az ítélkezőt.

Enyhítő körülmények

A büntetés kiszabásánál irányadó szempontoknak alanyi és tárgyi oldala egyaránt van. A személyhez kötődik például az életkor: a fiatalkor ugyan nem, hiszen rájuk többnyire külön büntetési tételek vonatkoznak, a nyugdíjkorhatárt meghaladó öregkor viszont már figyelembe vehető, rájuk kevésbé súlyos büntetés várhat.

Az elkövető alacsony műveltsége, iskolázatlansága is enyhítő körülmény, hiszen például egy rágalmazásnál vagy becsületsértésnél nem mindig lehet az illető terhére róni azt, ha tájékozatlansága miatt tesz sértő kijelentéseket. De az olyan bűncselekményeknél, amelynek súlyát és tilalmazottságát az értelmi színvonalától és iskolázottságától függetlenül mindenki beláthatja (például emberölés, rablás, testi sértés stb.), már nem szabad elnézőnek lenni.

Enyhítő körülmény lehet a vagyon elleni bűncselekmények esetében az elkövető önhibáján kívül fennálló nehéz anyagi helyzete, különösen akkor, ha a vétséget a mindennapi szükségletei kielégítése érdekében követi el, és nem lépi túl ezt. Egy többmilliós luxusautó elkötését azonban nehéz lenne a létfenntartáshoz nélkülözhetetlenként elkönyvelni.

Az elkövető önfeljelentése is egyértelműen enyhítő körülmény, ahogy az is, ha közreműködött a bűncselekmény felderítésében, és nem úgy, hogy abszolút tévútra vezette a nyomozókat, hanem a felderítés sikerességéhez is hozzájárult. A bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomás szintén enyhítő körülmény, de már a részbeni beismerés is az lehet. Az elkövető megbánó magatartása, az eredmény elhárítására irányuló tevékenysége is puhíthatja a szigorú bírót, például ha a rongálás által okozott kárt helyrehozza, vagy nem hagyja, hogy a korábban általa alaposan helybenhagyott sértett elvérezzen.

Nem szabad azonban bedőlni az enyhébb büntetés reményében produkált színlelt megbánásnak, a nyilatkozat komolysága, mélysége, őszintesége viszont nagyrészt a bíró megítélésétől függ. A joggyakorlat a cselekmény megbánását kifejező komoly öngyilkossági kísérletet is enyhítőnek értékeli, de ez senkit ne sarkalljon arra, hogy bármilyen piti kis csíny után nekiálljon felvágni az ereit.

Súlyosító körülmények

Súlyosító körülmény, ha az elkövető a bűncselekményt önhibájából eredő ittas állapotában vagy kábítószer hatása alatt követte el, és ennek az állapotnak szerepe volt a bűncselekmény elkövetésében, mert józan állapotában egyébként esze ágában sem lett volna nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket okozni ivócimborájának.

A kitartó, fondorlatos, gátlástalan, garázda vagy egyébként veszélyes elkövetési mód súlyosító körülmény, hiszen ezek arra engednek következtetni, hogy az illető jó alaposan megtervezte a bűncselekményt, és gondosan figyelt az elkövetés módjára, részleteire. Ugyanígy értékelendő, ha a szükségszerűen együtt járó szenvedésnél nagyobb testi vagy lelki gyötrelmet okoz. Egyes bűncselekményeknél súlyosító körülmény a nagyobb nyilvánosság előtt való elkövetés, feltéve, hogy az az elkövető nagyobb elvetemültségére utal vagy többletsérelmet okoz.

Ha a sértett védtelen, idős, beteg, védekezésre képtelen vagy oltalomra szoruló személy, várandós nő vagy az elkövető közeli hozzátartozója, ezek mindenképpen súlyosítják a büntetést, hiszen velük szemben mindenképp elvetemült ötlet bármilyen bűncselekményt elkövetni. A vagyon elleni bűncselekményeknél pedig (például lopás, rablás) ilyen hatású lehet a sértett nehéz anyagi helyzete.

A büntetett előéletűeknek is jobb vigyázniuk, hiszen rovott múltjukat egy újabb bűneset elkövetésénél biztos nem fogják a javukra értékelni.

A fenti tényezők persze csak ízelítőül szolgálnak, hiszen a büntetőügyekre specializálódott ügyvédeknek kész tárházuk van arra vonatkozóan, mivel mentsék ki slamasztikába keveredett ügyfeleiket, de általában a vád sem rest, ha a terhelő körülményeket kell prezentálni.

(Fotó: Europress/AFP)