A neten rendszeresen cirkulálnak lombos és árnyék nélküli utcákat összehasonlító képpárok, helyes kis számokkal mutatva a hőmérsékletet a különböző területeken. Azok sem rosszak, de felmerül az emberben a kérdés: miért nem itt és most készülnek ilyen képek? Legutóbb, a hét elején jött szembe egy ilyen poszt, amihez néhány évvel ezelőtt, Krakkóban készült a kép. Erre az énbudapestem megtette, amit nagyon vártunk, sőt:

nemcsak egy képpárt villantott, hanem sokat, és ezeken alapos és tanulságos megfigyeléseket tett.

A hőkamerás felvételeket készítő és a szöveget író Kovács Tamás cikkének egyik tanulsága pl. mindennél érzékletesebben mutatja meg, miért baj a sarki jégmezők olvadása. Sokat olvastunk arról, hogy a fehér szín jobban visszaveri a hőt, és a helyét átvevő sötét tónusú tenger csak még jobban melegszik majd – ezt azonban nehéz elképzelni.

Hanem akkor nézzétek csak meg ezt az egyszerű zebrát a Radnóti-Hollán Ernő sarkon: a csíkok jóval hűvösebbek az aszfaltnál, ennyit számít a szín, már ilyen kis léptékben is.

Alapvető fontosságú tehát minél hűvösebb – lehetőleg a levegőnél is hűvösebb – felületeket tervezni, mert ahol kevés az árnyék és sok a könnyen felmelegedő felület, ott hősziget alakul ki. Egy hősziget lényegesen melegebb, mint egy fás-ligetes-erdős rész, és erre is van budapesti diagram:

Ebből következik az axióma: ahol kevés a zöld, ott melegebb van. Mint például Budapesten.

A fenti pont egy régebbi kép, igaz, Budapest zöldterületi intenzitása nem változott érdemben 2015 óta. Na de nézzünk akkor az újabb képeket!

A hőkamerán kékkel a hideg, vörössel a meleg árnyalatok, és minden képen jelölik a leghidegebb és a legmelegebb felületet. „Ezek a képek nyári délutánon készültek, amikor 30-33°C között volt a hőmérséklet, felhő pedig alig volt az égen” – írják, vagyis még mindig nem tartunk a szerdai, közel 40 fokos hőségnél. De még így is...

A Falk Miksa utcában a napon parkoló autó 68 Celsius-fokos, hátul, a lombok alatt 22 fokot mért a kamera – a különbség 46°C. Több képen is láthatjuk, hogy az árnyékos részeken 30 fok alatt marad a hőmérséklet, és még a legforróbb felület is alig melegebb a levegőnél. Mint a Barát utcában:

És akkor mit szóljanak a játszótéren rekedt családok, ahol az árnyék nélküli részeken a gumiburkolat laza 58 fokon fűt?

És az is kiderül, hogy nem minden növény egyformán jó. Például a dézsás fa nem tud nagyra nőni, így leginkább díszítésre való, kánikulát nem megállítja, csak elszenvedi, ahogy mindannyian:

Számtalan képpár van még, van, ahol a szinte izzó köztéri padon Dózsa György emléknapot rendezhetünk, máshol az árnyékos (19 fok) és árnyék nélküli (50 fok) részek között pontosan akkora a különbség, mint a fagypont és a levegő aktuális hőmérséklete (31 fok) között.

A mérésekről azt írják, hogy a képek „Seek Thermal Shot PRO készülékkel készültek. Az egy képen mért hőmérsékletkülönbségek közötti torzulás hibahatára 1°C alatt van, elhanyagolható.”

Anélkül, hogy kineveznénk magunkat várostervezőnek, néhány következtetés meglehetősen egyértelmű: ahol lehet, több növényre ÉS fára van szükség, mert a kettő együtt a leghatásosabb. Mivel fákat ültetni nem lehet csak úgy random, ahol lehet, helyet kell teremteni a számukra, és ugyancsak fel kell törni az aszfaltburkolatokat, ahol ezt a közterek lehetővé teszik.

Végül még egy, kissé perverz kérdésünk volna: vajon milyen számokat mérne a hőkamera a csupasz aszfalton vagy egy, a napon felforrósodott autón MOST, amikor 40 fok közelében van a levegő Budapesten?

A teljes cikket elolvashatjátok itt.

Ez is érdekelhet: