Az előző cikkünkben azt a témát veséztük ki, mikor érdemes és mikor nem saját lábra állni és vállalkozni, ebben a részben pedig azt vizsgáljuk meg, hogy mi a következő lépés, ha céget alapítunk.
Ha eldöntötted, hogy belevágsz, és saját vállalkozást indítasz, előbb-utóbb szükséged lesz legális keretrendszerre, hogy részt tudj venni a gazdaságban. Elég sok mindent elő lehet készíteni addig, amíg cégalapításra kerülne a sor, ne az legyen feltétlenül az első lépés, hogy bejegyezteted a kft.-t, erre ráérsz akkor, amikor az üzlet elindul (kivéve persze, ha az eszközvásárlások miatt fontos).
Magyarországon többféle vállalkozási forma is létezik: a tervektől függően lehetőség van az egyéni vállalkozói szinttől egészen részvénytársaságig bezárólag különböző formában űzni az üzletet, mi most elsősorban a beugró szintekkel foglalkozunk. Ha éppen egy zrt. alapításán agyaltok a társaiddal, akkor már valószínűleg láttatok pár üzleti manővert életetek során, ez a cikk nem feltétlenül nektek fog szólni, sokkal inkább azoknak, aki eddig alkalmazottként élték a hétköznapjaikat, és most kezdenének bele egy saját vállalkozásba.
Az egyéni vállalkozások és a korlátolt felelősségű társaságok alapításának körülményeit vizsgáljuk meg, leginkább arról az oldalról, hogy mire lesz szükséged, ezeket hol keresd, illetve hogy tervezz!
EV – egyéni vállalkozás
Magyarországon egyre népszerűbb vállalkozási forma, mint ahogy a neve is utal rá: egyszemélyes vállalkozás. 2021-ben több mint 85 ezer személy vállalkozott ebben a formában, rettentően egyszerű, kényelmes és olcsó megoldás, persze megvannak a korlátai.
Személyi feltételei:
- nagykorú (betöltött 18. életév), és nem áll gondnokság alatt
- magyar vagy EU-állampolgár
- büntetlen előélet
Ahhoz, hogy bejegyzett egyéni vállalkozó legyél, szinte csak egy könyvelőre van szükség, majd egy bankszámlára, és javallott egy számlázó program, ügyvéd sem kell, alapító okirat sem.
Így kezdj bele!
A folyamatot az ügyfélkapun kell indítani – ha nem lenne regisztrációd, akkor azt bármelyik kormányablakban megteheted, ez mindenképpen szükséges az induláshoz.
A vállalkozásnak szüksége lesz egy székhelyre – ez vagy saját tulajdonú ingatlan, vagy olyan ingatlan kell legyen, melynek használati jogával rendelkezel, vagyis van meghatalmazásod az ingatlan tulajdonosától, hogy az adott címre vállalkozást jelents be.
Mindenképpen szükség lesz egy főtevékenységre – itt fontos, hogy olyan tevékenység legyen, amiből egyrészt a legnagyobb bevétel várható, másrészt legyen hozzá képesítésed/végzettséged. Nem minden tevékenységhez kell, de sok olyan van, amit nem tudsz a megfelelő végzettség nélkül hivatalosan végezni. Bármikor lehet menet közben további tevékenységekkel bővíteni a listát, az viszont fontos, hogy csak olyat tudsz majd számlázni, amit felvettél.
Amit még el kell dönteni az induláskor, hogy áfás vagy áfamentes formában szeretnél majd működni. Utóbbit 12 millió forint éves forgalomig választhatod, ami adott esetben nagy előny lehet a piacon, főleg abban az esetben, ha végfelhasználóknak dolgozol majd.
Például ha kerámiázásba kezdesz, személyi edzőként dolgozol vagy fodrásznak állsz, és a vevőid az utca emberei lesznek, nem mindegy, hogy egy termék ára 5000 Ft (nettó) lesz, vagy 5000 Ft + áfa, vagyis 6350 Ft. Pláne egy olyan piacon, ahol van árverseny. Ha viszont főleg cégeknek fogsz dolgozni, mert mondjuk egy pop-up grafikai stúdióvá építed magad, akkor nincs ilyen előny, ebben az esetben viszont minden hónapban be kell fizetned az értékesítésed után annak áfatartalmát.
Van jó oldala is, ha az áfás rendszert választod: ha sok eszközre lesz szükséged a munkához (számítógép, telefon, előfizetések, egyéb munkaeszközök), akkor költségként el tudod számolni, így egy számítógépet adott esetben nettóban vásárolhatsz meg (mert levonhatod majd az áfáját).
Nem mindegy, hogy 381 000 Ft vagy 300 000 Ft lesz ugyanaz a számítógép, ugye?
Adózás
A katázás során három lehetőség közül választhatsz, attól függően, van-e más bejelentett munkaviszonyod:
- 25 000 Ft-os havi átalány, abban az esetben, ha van főállásod, és legalább 36 órára be vagy jelentve abba a másik cégbe
- 50 000 Ft-os átalány, ez a standard havi teher
- 75 000 Ft-os átalány, ekkor magasabb csedre, gyedre, táppénzre vagy nyugdíjra válsz jogosulttá
Emellett további fizetendő tételek:
- iparűzési adó (települése válogatja, de maximum 2%, lehet az éves fix 50 000 Ft-os átalányt is választani, ami 2 500 000 Ft feletti forgalom esetén tanácsos, az alatt kedvezőbb a forgalom alapú)
- kamarai hozzájárulás (évi 5000 Ft)
Ami az üzemeltetés fix részét illeti, kelleni fog egy számlázó program (éves díja nagyjából 10 000 Ft), egy bankszámla (ez bankonként eltérő, de vannak nagyon kedvező, akár havi 100 Ft-os szintű lehetőségek is) és a könyvelő, akinek a díja várhatóan havi 5–15 ezer Ft között lesz. Persze ha 300 Ft-os termékek számláival bombázod nagy tételben, akkor lehet, hogy drágább lesz.
Ez egy ideális vállalkozási forma elkezdeni gyakorlatilag bármit, nagyon felhasználóbarát, a vállalkozói élet kapudrogja, biztonságban leszel benne, nem történhet semmi nagy meglepetés!
Ha pedig felvetted a fordulatot, a bevételed meghaladja az éves 12 millió forintot, és csatlakozna hozzád egy-két kolléga is a nagy tervek megvalósításában, akkor érdemes szintet lépni.
Széchenyi Kártya Program!
Ahhoz például, hogy szintet lépjen a vállalkozásod, jól jöhet egy olyan pénzügyi program, mint a Széchenyi Kártya Program. Nagyon kedvező hitellehetőségekkel segítik a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, legyen szó működés finanszírozásról, fejlesztésről vagy beruházásról. 0–2,5% közötti éves fix kamatokkal igazán vállalkozásbarát partnereid lehetnek, korábbi cikkünkben megtalálod, milyen lehetőségeket tartogatnak a vállalkozások számára!
KFT. – korlátolt felelősségű társaság
A vállalkozások következő szintje talán a legismertebb vállalkozási forma, a kft.
Ezt a formátumot akkor érdemes elkezdeni, ha már egészen biztosan nem férsz bele az egyéni vállalkozások kereteibe, ez ugyanis egy drágábban üzemeltethető műsorszám, de mindenképp a következő szint.
Így kezdj bele!
Egy kft. alapítása már izgalmasabb, ezt már jogi segítséggel (ügyvéd) indítják a vállalkozók, vagyis irány az ügyvéd, vagy a közjegyző! Már egy személy is megalapíthatja a kft.-t, ehhez szükség lesz 3 000 000 Ft minimális tőkére, ami lehet készpénzben vagy eszköz formájában benyújtott érték.
Az ügyvéd elkészíti a társasági szerződést, alapító okiratot, amit benyújt a cégbíróságra, pár nap átfutással pedig bejegyzik a céget. Nem kell nagy költséggel számolni, pár tízezer forintnál nem lesz nagyobb kiadás.
A kezdőszett itt is úgy néz ki, hogy bankszámla nyitása mellett szükség lesz egy könyvelőre, valamint számlázó programra, a tevékenységre és a székhelyre vonatkozó szabályok itt is ugyanúgy érvényesek, mint az egyéni vállalkozások esetében (eggyel feljebb taglalva).
Adózás
Itt már megjelennek további fizetési kötelezettségek is az év során:
- a járulékfizetési kötelezettség a dolgozók után
- társasági adó (9%)
- iparűzési adó (maximum 2%)
- kamarai hozzájárulás (5000 Ft/év)
- ha pedig az éves eredményt osztalék formájában szeretnénk kivenni, akkor annak is van adóvonzata (személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó)
Kata vs. kft.
A két verziót összehasonlítva a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) maximumánál, azaz 12 000 000 Ft-os éves forgalomnál:
Ha az éves forgalmad 12 000 000 Ft volt, és főfoglalkozású katásként adóztál, akkor ebből a pénzből levonódik:
- kataátalány: 12 x 50 000 Ft = 600 000 Ft
- iparűzési adó: 50 000 Ft
- kamarai hozzájárulás: 5000 Ft
- az üzemeléshez kapcsolódó költségek (bankszámla, könyvelő, számlázó...): maximum kb. 145 000 Ft
Összes költség: kb. 800 000 Ft (6,6% körüli arány)
Tiszta nettó bevétel: 11 200 000 Ft
Ha egy klasszikus kft.-ben éred el ezt az összeget (nettó 12 000 000 Ft), és diplomás minimálbérre jelented be magad (bruttó 260 000 Ft), és osztalékként veszed fel majd az eredményt, akkor:
- járulékok összesen: 12 x 120 900 Ft = 1 450 800 Ft
- (a bejelentett nettó béred: 12 x 172 900 Ft = 2 074 800 Ft)
- kamarai hozzájárulás: 5000 Ft
- az üzemeléshez kapcsolódó költségek (bankszámla, könyvelő, számlázó...): maximum kb. 145 000 Ft
- 0–2% iparűzési adó (forgalom alapú): kb. maximum 240 000 Ft
...most járunk: nagyjából 8 084 400 Ft-os adózás előtti eredménynél, megyünk tovább, jönnek az adók:
- 9% társasági adó: 727 596 Ft
és meg is jöttünk az adózás utáni eredményhez, ami 7 356 804 Ft, amiből fel lehet venni az osztalékot. Ebből még akkor szociális hozzájárulási adó és személyi jövedelemadó jön le:
- szociális hozzájárulási adó: 13% (de ebbe beleszámít az év során a bejelentett jövedelem során befizetett összeg is, és van maximuma, éves: 624 000 Ft – vagyis ha az év során a bejelentett fizetésed járulékaként már befizettél kb 12 x 38 000 Ft-ot, azaz 456 000 Ft-ot, itt már csak 168 000 Ft extra jön hozzá
- személyi jövedelemadó: 15% – 1 103 520 Ft
...vagyis a nap végén: 6 085 284 Ft-nyi osztalékod lett, amit elkölthetsz.
Ha ehhez hozzáadod az év során megkeresett havi fizetéseid összegét, akkor te ebből a
12 000 000 Ft-os árbevételből 8.160.084 Ft-ot tehetsz zsebre.
Erős különbség a katás rendszerben megkereshető 11 200 000 Ft-hoz képest, igaz? Több mint hárommillió forint marad a zsebedben, ha megfelelően választasz vállalkozási formát!
Ezért érdemes az első forintokat okos struktúrában megkeresned, és ebben a dimenzióban, amikor maximum 12 millió forintos évre lesz esélyed, érdemes katázni. Persze efelett már nincs mese, be kell állni a nagypályára!
Most, hogy már látod, mire számíthatsz az év során az üzemeltetés oldalon, az előző részben pedig tisztáztuk, hogyan érdemes átgondolni a vállalkozóvá válás folyamatát, a következő részekben azt nézzük majd meg, hogyan tehetsz minél többet azért, hogy egyre eredményesebbek legyél, és lehetőleg minél hamarabb kinődd a kata keretrendszerét, és kft.-ként vállalkozhass nagyobb forgalommal, több ügyféllel és kollégákkal!
A cikk elkészítésében partnerünk volt a Széchenyi Kártya Program.
(Fotó: Unsplash)