Kétszáznegyven év után teljesülhet a szerencsétlen ír óriás végakarata.
Charles Byrne 1761-ben, Észak-Írországban született. Agyalapi mirigyében egy nem diagnosztizált jóindulatú daganat fejlődött, ami miatt már fiatalon nagyon magasra nőtt, kamaszkorától abból élt, hogy különleges termetét mutogatta Anglia-szerte. Hamarosan nagy hírnévre tett szert, és a közönség is megszerette. A korabeli újságok szerint 1782-ben érkezett Londonba, ahol szintén ámulatba ejtette a közönséget hatalmas méreteivel. Még egy népszerű pantomimelőadás is született róla.
A siker azonban nem sokáig tartott, egy évvel a városba érkezése után
egy zsebtolvaj ellopta minden pénzét, ami miatt az ivásba menekült, és hamarosan, huszonkét éves korában meghalt.
A végakaratának végrehajtásáért kampányoló Thomas L. Muinzer szerint is részben a depresszió és az alkohol járulhatott hozzá korai halálához, de kezeletlen egészségügyi problémái nagyobb részben okolhatók érte.
Byrne maradványait John Hunter anatómus szerezte meg halála után, és londoni lakásmúzeumában mutogatta. 1962-ben II. Erzsébet is megtekintette a Királyi Sebészeti Kollégium Hunterian Múzeumában a híres csontvázat:
A Hunter gyűjteményét is tartalmazó múzeum az utóbbi öt évben zárva tartott, de amikor márciusban ismét megnyílik, a csontváz már nem lesz ott a kiállításán. A múzeum egy ideje már csak az agyalapi mirigy növekedési hormonjának rendellenessége miatt kialakuló akromegália kutatása céljából tette lehetővé a csontváz megtekintését, miután az intézmény vezetése meghajlott a Byrne végakaratának végrehajtását szorgalmazó tudósok, írók és újságírók által kezdeményezett kampány előtt.
A halálát követő kétszáz évben lényegében nem nagyon vizsgálták Byrne kiállított csontvázát, eltekintve az 1909-ben megállapított agyalapimirigy-tumortól. A 2000-es évek közepén azonban Korbonits Márta endokrinológus – az MTA külső tagja – a Byrne fogából nyert DNS vizsgálatából kimutatta, hogy egy speciális génmutáció okozta óriási növekedését.
Muinzer és Doyal 2011-es tanulmányában elismerte a genetikai kutatások jelentőségét, de úgy érveltek, hogy mivel a múzeumnak rendelkezésére áll Byrne teljes DNS-e és az összes korábbi kutatás és vizsgálat eredménye, ráadásul másolatot is készíthet a csontvázról, nem indokolható, hogy továbbra is múzeumban őrizzék a maradványokat, ezért
Byrne csontvázát a tengerbe kell temetni, fanfárok kíséretében.
(Forrás: MTI. Fotó: Getty Images)
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
