Képzeld el, hogy a gyönyörűen pontra tett, cinkhomlokzatú rezidenciádat ellepi a koromfekete eső. A kerted pedig – amely arisztotelészi mértékletességgel megalkotott, nem túlzó, mégis elegáns, a szabadság és az otthonosság fényhozója – sötét iszapban kezd el úszni. Hogy miért? Csak mert Szibériában vagy. Annak is a rosszabbik régiójában.
Kiszeljovszk is egy tipikusan olyan szibériai város, amely dugig van bányákkal, a levegő pedig élhetetlenül toxikus. Hogy miért élnek itt még egyáltalán emberek, az egy jó kérdés, egyrészt az ilyen veszélyes környezetben dolgozók több pénzt tehetnek zsebben, mint moszkvai társaik, másrészt meg Oroszországban ennél nagyobb kérdések is megválaszolatlanok előttünk.
A helyiek épp azt tapasztalták meg a minap, amint mindent beteríti a vegyszerektől és fémportól hemzsegő, égből aláhulló massza a települést. Nem lehetett valami mókás:
A masszív szénport tartalmazó havazás bár nem gyakori, nem is történelmi esemény, az átlagéletkor itt egyébként is alacsonyabb, mint az oroszoknál máshol, a rákos, a légzőrendszeri megbetegedések és a tüdővész is gyakoribb. Bár azért nincs olyan durva, mint Norilszk: