Házibulit tartani, ha nem is Alaptörvényben biztosított, de mégis jogszerű tevékenység. A lakóközösség zavarása ellenben nem minden esetben az. Mit tehetünk valóban a zökkenőmentes együttélés érdekében?

A társas lét legalapvetőbb szabályai a Polgári Törvénykönyvben rögzítettek, de más törvények és rendeletek, sőt a társasházak házirendjei is meghatározhatják a lakókörnyezettel szemben tanúsítandó civilizált viselkedés szabályait, illetve, ennek hiányában, a rakoncátlankodóval szemben alkalmazandó jogkövetkezményeket, ami nem ritkán súlyos bírság is lehet.

A Polgári Törvénykönyv általánosságban fogalmazza meg, hogy a tulajdonos köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Ebbe a gumiszabályba láthatóan elég sok mindent bele lehet zsúfolni, a kényszeres takarítástól kezdve a Dankó Rádió bömböltetésén át egészen az extrémitásokba hajló háziállattartásig. Tévhit az, hogy csak este tíz óra után nem szabad zajt csapni, hiszen ahogy ebben a fenti szabályban is látjuk, a zavarás ténye nem időkorláthoz kötött.

De mi lehet a büntetése az indokolatlanul hangoskodónak? Aki lakott területen, az ott levő épületben vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja, szabálysértést követ el. Ilyenkor a helyszíni bírság ötezertől ötvenezer forintig is terjedhet. Bár csekély súlyú szabálysértés esetén egy figyelmeztetéssel is beéri a kirendelt közeg. Ennyivel megúszta az a hölgytársaság is, amely lánybúcsút tartott a kis hetedik kerületi földszinti lakásban, és a csendháborítás miatt kiérkező rendőröket sikítva vonszolták be a szobába, mert azt hitték, hogy a megrendelt chippendale fiúk bújtak fess egyenruhákba. Arcukról még a rendőrigazolvány láttán sem fagyott le a mosoly, de a rend őrei nem éltek azzal a lehetőséggel, hogy alsónadrágjukba tömve hajtsák be büntetést.

Ha új helyre költözünk, mindenekelőtt a ház szervezeti és működési szabályzatát, azon belül is a házirendet érdemes tüzetesen átbogarászni, hiszen ez határozhatja meg, mettől meddig lehet különböző módokon hangoskodni. Az egyik belvárosi társasházban például zajt okozó és egyéb gépeket használni, zajjal járó építési, szerelési munkát végezni munkanapokon 8 és 18 óra között, szombaton 9 és 13 óra között szabad, ezen belül a munkavégzés 13–14.30 óra között, tehát a délutáni szieszta idején tilos.

Értelemszerűen egy este hét órakor bekövetkező csőtörés esetén nem kell reggelig áztatni az alattunk lakót, mert az azonnali beavatkozást igénylő hibaelhárítási vagy életveszély elhárítására irányuló munkavégzés kivételnek számít. Napszaktól függetlenül tartózkodni kell viszont minden, mások nyugalmát zavaró magatartástól, hangoskodástól. A tévé, rádió, lemezjátszó, video- és egyéb készülékek, berendezések, háztartási gépek csak mások nyugalmának zavarása nélkül működtethetők. A hiperérzékeny szomszédok olyan korlátozásokat is megszavazhatnak, hogy például az otthonunkban nem használhatunk klumpát, fapapucsot stb.

Amikor olyan programot tervezünk, ami zavarhatja a szomszédokat, érdemes nekik előre jelezni – a liftbe kirakott cetli ettől még nem legitimál bármilyen hangos hacacárét, ettől még ugyanúgy kihívhatják a rendőrséget, de legalább megpróbáltuk a párbeszédet.

Egyébként pedig egy praktikus tanács: a szomszéd néninek a heti nagybevásárláskor a cipekedésben nyújtott előzékeny segítség nagymértékben növelheti a toleranciaküszöbét.