Kicsi, növényevő, a Rhabdodontidae családba tartozik, és tudományos jelentősége van.
Az ELTE Őslénytani Tanszék munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport 2019 óta folytat ásatásokat az erdélyi Valiora nevű település közelében. Feltárt leletegyüttesük számos, a kréta időszak legvégén élt növényevő gerinces állattól származó csontot tartalmaz, amelyeknek tudományos feldolgozása még jelenleg is zajlik. A dinoszauruszok maradványaira vonatkozó első eredményeket a napokban tették közzé a Cretaceous Research nevű folyóiratban.
A feltárt leggyakoribb dinoszauruszmaradványok egy viszonylag kisméretű, többnyire két lábon járó növényevő fajtól származnak, amely az új publikáció fő témáját adó Rhabdodontidae nevet viselő családba tartozik. Korábban is kerültek már elő leletek ebbe a csoportba tartozó, 85-66 millió évvel ezelőtt élt állatokról, ám „az általunk most begyűjtött részleges csontvázak arra engednek következtetni, hogy ez a dinoszauruszcsalád további ismeretlen fajokat is tartalmazhat, és a csoport sokkal változatosabb lehetett, mint ahogy azt korábban feltételeztük” – mondta Magyar János, a publikáció első szerzője, az ELTE Őslénytani Tanszék doktorandusza.
Az erdélyi Hátszegi-medence már több mint egy évszázada ismert a késő kréta időszakból származó törpe méretű dinoszauruszok maradványait tartalmazó kőzetrétegeiről. Az innen származó első dinoszauruszmaradványokat még báró Nopcsa Ferenc tanulmányozta az 1900-as évek legelején. A valiorai völgyben újonnan indult ásatások immáron négy éve zajlanak, és nemcsak új leletanyagok felfedezését eredményezték, hanem a medence geológiai felépítéséhez és a dinoszauruszok egykori élőhelyeinek megismeréséhez is hozzájárultak.
„Az általunk K2 névvel jelölt lelőhely, ahonnan az új leletegyüttes származik, a Hátszegi-medence legnyugatibb részén helyezkedik el, ahol a medencén belül a legidősebb (kb. 71 millió éves) szárazföldi kőzetrétegek találhatóak. De ezek a kőzetek nem csak a korukban térnek el a medence területéről ismert más dinoszaurusz lelőhelyektől. A csontokat tartalmazó kőzetek egy nedves, mocsaras, tavi környezetre utalnak, míg a medence más lelőhelyei inkább a folyóvizektől távolabbi árterek életközösségét reprezentálják. Az eltérő környezet, valamint a lelőhely pár millió évvel idősebb kora alapján feltételezhető, hogy az itt folytatott kutatómunka egy jelentősen különböző összetételű faunába enged betekinteni, melynek teljes megismeréséhez még további gyűjtőmunka szükséges a területen” – foglalta össze a kutatócsoport jövőbeli terveit Botfalvai Gábor, a valiorai ásatások vezetője.
Az újonnan előkerült csontok rendkívül jó állapotban őrződtek meg, viszonylag kevés törést és kopást szenvedtek el az eltelt évmilliók során, továbbá olyan csontelemek is megtalálhatók közöttük, amelyek ez idáig nem voltak ismertek egyik Rhabdodontida dinoszaurusz esetében sem. „A K2 lelőhelyről begyűjtött leletanyag további jelentősége, hogy az legalább két, hasonló méretű, ugyanabba a fajba tartozó egyedtől származik, és tartalmaz több koponyaelemet és számos, a test más területéről származó csontot, mint például csigolyákat és végtagcsontokat is.
Az ilyen összetartozó részleges csontvázak nagyon ritkák a Rhabdodontidae családba tartozó dinoszauruszoktól, és ez az első ilyen ismert előfordulás a valiórai lelőhelyekről” –
mondta Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense, a kutatócsoport romániai vezetője.
A leletegyüttes és a korábbi gyűjteményekben található maradványok összehasonlításával, valamint a további ásatások során előkerülő leletek vizsgálatával remélhetőleg pontosabb képet kaphatunk majd Európa egyik jellegzetes és változatos dinoszauruszcsoportjának, a Rhabdodontidae családnak az eredetéről, rokonsági viszonyairól és fejlődéstörténetéről. A valiorai völgy lelőhelyeiről származó más gerincesekhez tartozó csontok azonosításával várhatóan többet megtudhatunk ennek a pár millió évvel a dinoszauruszok kihalása előtti faunának az összetételéről és egyéb ökológiai jellemzőiről is.
(Forrás: ELTE)
Ez is érdekelhet: