Már 1870-ben is foglalkozott ilyen dolgokkal az emberiség.
A nagy-britanniai Nemzeti Óceánkutató Központnak (NOC), valamint Skócia legnagyobb és legrégibb független tengerkutató szervezetének (Scottish Association for Marine Science, SAMS) szakemberei a világon elsőként összegezték két 1870-es évekbeli tengeri kutatóexpedíció vízsűrűségre és sótartalomra vonatkozó méréseit, hogy azokat párhuzamba állítsák a jelenkori adatokkal.
A brit HMS Challenger és a porosz SMS Gazelle, amelyek egymástól függetlenül hajózták körbe a Földet, hajdanán új információkkal szolgáltak a távoli közösségek életéről, valamint az óceánok fizikájáról, kémiájáról és biológiájáról. A két expedíció eredményeinek összegzése bepillantást enged abba, hogy az iparosodás milyen hatással volt a bolygó éghajlatára.
John Gould, a NOC munkatársa és Stuart Cunningham, a SAMS professzora a vízsűrűségi adatokat a sótartalomra utaló mutatókká átkonvertálva megállapította, hogy a bolygó vízkörforgásának intenzitása erősödött a globális átlaghőmérséklet emelkedésével.
A Communications in Earth and Environment című folyóiratban publikált tanulmány megerősíti, hogy az óceán magasabb sótartalmú területein erősödött a párolgás, míg a kevésbé sós területeken több eső esett. A szakemberek szerint ez a trend visszanyúlik az 1870-es évekig, és az 1950-es éveket megelőzően 50 százalékkal enyhébb volt, mint az azt követő időszakban.
MTI; kiemelt kép: Illusztráció/Getty Images
Ez is érdekelhet:
Léghajókkal szállítanák a turistákat, hogy kiváltsák a rövidtávú repülőutakat
Jöhet a Budapest-Bécs léghajó? Valószínűleg nem, de azért menő lenne.
Ez nem Photoshop, tényleg így nézett ki a Galyatetőn az év legnagyobb teliholdja
Ha te is készítettél fotókat és szerinted a tiéd jobban sikerült, küldd el nekünk kommentben!
