Egyre több a mikroműanyag a Tiszában.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatásai szerint növekszik a mikroműanyagok mennyisége a Tiszában. Az egyetem közleménye szerint a 0,05 és 5 milliméter közötti méretű mikroműanyagok egy része kozmetikai szerekből származik, legtöbbjük azonban nagyobb darabok lemorzsolódásával jön létre fizikai hatás következtében. Ilyen hatás például a mosás is, amely során
a műszálas ruhákból egy-egy alkalommal akár 70 ezer apró szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyókba.
A SZTE kutatói harmadik éve vizsgálják a Tisza mikroműanyag-szennyezettségét a forrástól egészen a torkolatig. Évente mérik, mennyi mikroműanyag rakódott le az üledékben, a az Európai Űrügynökség (ESA) műholdja, a Sentinel–2 ötnaponta készített felvételei alapján pedig arra is következtetnek, milyen a víz lebegtetett hordaléktartalma, és ennek mekkora részét teszik ki a mikroműanyagok.
A vizsgálatok szerint egyre több a mikroműanyag a Tiszában, és változik a szennyezés eloszlása is. Ennek egyik oka az, hogy a Felső-Tisza mentén a települések egy részén nem megoldott a szennyvíztisztítás, vagy csak az elmúlt négy-öt évben készült el a tisztító.
Az elmúlt több évtizedben – amióta műszálas ruhák léteznek – a szennyvízzel a műanyagok a folyóba kerültek, és ott is maradnak, ötszáz vagy akár ezer évig nem bomlanak le.
Az SZTE kutatói a tervek szerint tovább vizsgálják a Tisza és esetleg más folyók mikroműanyag-szennyezettségét, arra is választ keresve, hogy az árvizek miként szállítják tovább a szennyezést, és hol rakják azt le. A szakemberek arra is kíváncsiak, mennyi műanyag van a szennyvízben, a szennyvíziszapban, és milyen veszélyt jelenthet az iszap mezőgazdasági parcellákra történő kihelyezése a talajra.
Van honnan szennyeződnie a folyónak:
Már csak 2792 területről szennyeződik a Tisza magyarországi szakasza
A román, szerb, ukrán és szlovák folyószakaszokon pedig még több mint ezer szemetes terület van.
(Forrás: SZTE, MTI, fotó: Dimitry Ljasuk/Unsplash)
