Az elmúlt fél évszázadban nőtt a napi hőingás Magyarországon, főként áprilisban és nyáron a melegebb nappalok miatt. A klímamodellek szerint a következő évtizedekben már nem várható további jelentős változás, mert a maximum- és minimumhőmérsékletek hasonló ütemben emelkednek. Ennek azonban nem érdemes örülnünk: nyáron a forróbb nappalok mellett egyre gyakrabban jelentkező trópusi jellegű éjszakák jócskán megnehezítik, hogy kipihenjük magunkat.
A napi hőingás azt mutatja, mekkora a különbség a napi maximum- és minimumhőmérséklet között. Míg a két napi szélsőséget gyakrabban szokták vizsgálni, addig az ezekből számítható hőingást ritkán, holott ez a mutató is meghatározó lehet például az ökológia, a mezőgazdaság és az emberi egészség szempontjából. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói, Kis Anna és Pongrácz Rita elemzésükben a napi hőingás változását vizsgálták Magyarországra vonatkozóan havi bontásban, a múltbeli adatok és a jövőre vonatkozó klímamodell-szimulációk alapján.
Növekedés az elmúlt fél évszázadban, nyári csúcsokkal
A napi hőingás hazánkban nyáron a legmagasabb, ilyenkor a hosszabb nappalok és a derült égbolt miatt nagyobb a nappali felmelegedés, míg éjszaka jelentősebb lehűlés következhet be. 1971 és 2024 között a legmagasabb országos átlagos napi hőingás augusztusban volt (12,9°C), míg télen alacsonyabb értékek fordultak elő, különösen decemberben, amikor 6°C körül alakult.
Az elmúlt évtizedekben a napi hőingás nőtt, különösen áprilisban, amikor az országos átlagos növekedés 1,4°C volt. Nyáron 1°C körüli emelkedést mértek, területileg Délkelet-Magyarországon a legnagyobb növekedéssel. Ez részben a nyári maximumhőmérsékletek gyakoribb kiugrásával magyarázható: júliusban például a 36°C fölötti értékek is megjelentek, miközben az éjszakai minimumok is emelkedtek, egyre gyakoribbá téve a 20°C feletti éjszakákat.
Változik a melegedés jellege: nyáron jönnek a trópusi éjszakák
A regionális klímamodellek szerint a következő évtizedekben a hőingás már nem fog jelentősen változni, mert a maximum- és minimumhőmérsékletek emelkedése hasonló mértékű lesz. Ez azonban azt is jelenti, hogy a nyári éjszakák is tovább melegszenek, és nő a trópusi éjszakák aránya.
Trópusi éjszakának nevezzük, amikor a hőmérséklet nem süllyed 20°C alá éjszaka, ami jelentős terhet ró az emberi szervezetre, hiszen a pihenési időszak sem hoz igazán enyhülést, ami növeli a hőstressz és a hőhullámok egészségügyi kockázatait.
Míg 1991–2020 között évente átlagosan négy trópusi éjszaka fordult elő Magyarországon, 2024-ben, a valaha mért legmelegebb évben tizennyolc ilyen éjszakát regisztráltak.
Mit tehetünk?
Ahhoz, hogy a trópusi éjszakák ne váljanak megszokottá, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás sürgős és határozott csökkentésére van szükség globális és hazai szinten egyaránt. A klímamodellek szerint az évszázad végére a nyári maximumhőmérsékletek akár 4°C-kal is emelkedhetnek, amennyiben a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás nem csökken érdemben. „Ha azonnali kibocsátáscsökkentésbe kezdenénk, a maximumhőmérsékleti értékek gyakorlatilag nem változnának” – írják cikkükben az ELTE meteorológusai. Ha tehát időben cselekszünk, a legrosszabb forgatókönyv elkerülhető, és mérsékelhető a nyári hőhullámok és a trópusi éjszakák gyakoriságának növekedése.
(Forrás: Másfélfok, nyitókép: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
A Velencei-tó gyorsabban melegszik, mint a levegő
Rossz kombináció az alacsony vízszint és a hőség.
Hűvös volt a május Magyarországon, akkor nem is melegszik a Föld? Hát de
Itt a friss globális hőtérkép, megmutatja a valóságot.
Vészesen felgyorsult a Balaton vizének melegedése, turbulens változások jönnek az élővilágban
Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben.
