Rossz kombináció az alacsony vízszint és a hőség.
A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb, bár igen sekély természetes tava, mely emiatt fürdőzésre kiválóan alkalmas. Ugyanakkor épp a sekélysége miatt rendkívüli módon kitett az időjárási és éghajlati változások hatásainak is. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, Szabó Péter, és a tanszék adjunktusa, Pongrácz Rita azt vizsgálták, hogy a tó melyik évszakban melegedett a legjobban, és ez mennyire függ a levegő hőmérsékletétől.
A tó vize 2022 szeptember elején rekordalacsony szintre süllyedt a hónapokon át tartó csapadékhiány és a tartós hőség okozta nagy párolgás együttes hatása következtében.
61 centisre apadt a Velencei-tó, mindig magasabb volt a szintje, mióta mérik
1939 óta folyamatosan több víz volt benne.
A meleg és az alacsony vízállás egyértelműen kedvezőtlenül hat a tavi ökoszisztémára, de a hirtelen lehűlések vagy felmelegedések is – ami idén májusban is történt – tömeges halpusztuláshoz vezethetnek. Ez egy öngerjesztő folyamat, ugyanis a meleg levegő erőteljesebben csökkenti a vízszintet, mely így kisebb hőkapacitással még könnyebben fel tud melegedni.
Az ELTE kutatói a HungaroMet Nonprofit Zrt. adatai és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1971-től 2024-ig tartó hosszabb időszakot lefedő mérései alapján arra jutottak, hogy a Velencei-tó vizének hőmérséklete szinte minden évben és évszakban melegebb, mint a levegőé. A mérések értékeléséből világosan látszott, hogy a tó és a levegő hőmérséklete erősen együtt mozog, ugyanakkor azt is kimutatták, hogy
a tó vizének nyári hőmérséklete több mint 4°C-kal melegebb ma, mint 1971-ben – miközben a levegő nem melegedett ennyire.
Ez nem is véletlen, hiszen az egyébként is magas nyári vízhőmérséklet nőtt a legjobban az évszakok közül, feltehetően a növekvő napsugárzás miatt: a tó a nappali órákban a nagyobb mértékű sugárzáselnyelés miatt jobban melegszik a levegőnél.
Az okok feltárásához nem elégséges a hőmérsékleten túl csupán a napsugárzás, a felhőzet vagy a szél vizsgálata, vagy az, hogy a tóba a felszín alól folyamatos a vízutánpótlás. A korábban csapadéktöbblettel rendelkező időszak esetén a pátkai és a zámolyi tározóból vízhozzáeresztés kissé befolyásolhatta a víz mennyiségét és hőfokát, de jelenleg mindkét tározó üres, így ennek sincs befolyásoló hatása.
„Valószínűleg a közvetlenül emberi tevékenységből eredő folyamatok – beépítettség, locsolás és a sekély felszín alatti víz használata – is állnak ezen hatások mögött. Az okozat azonban egyértelmű: a kritikus időszakokban,
főleg nyáron jelentősen melegedett a tó, amely kedvezőtlenül hat a tavi ökoszisztémára, gyengíti a tó vízminőségét, és csökkenti annak vízszintjét.
Ennek megfékezéséhez a globális kibocsátások mérséklésén túl azonnali beavatkozásra volna szükség regionális adaptációs stratégiák formájában” – állítják a kutatók.
(Forrás: Másfélfok)
Ez is érdekelhet:
Hatszor gyorsabban melegednek természetes vizeink a 80-as évek óta, mint addig
150 év adatait vizsgálták a kutatók, ijesztő tendencia rajzolódott ki.
Vészesen felgyorsult a Balaton vizének melegedése, turbulens változások jönnek az élővilágban
Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben.
40 milliárd mikroműanyag-szemcse van a Balatonban
Ez arányaiban nagyon jó szám a Bodroghoz képest.
