Az 1870 és 2021 közötti időszak vízhőmérséklet-változásait vizsgálták a Pannon Ökorégió nagyobb tavai és folyói vonatkozásában a Hun-Ren Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai. Elemzésükbe bevonták a Fertő-tó, a Balaton és a Velencei-tó, illetve a Duna és a Tisza meglévő vízügyi hatósági adatsorait, valamint a saját adatsoraikat is, amelyeket műholdas felvételekből kalkulált felszíni vízhőmérséklet-értékekkel és a meteorológiai állomások becsült adataival egészítettek ki.

Legfrissebb tanulmányuk kimutatta, bár a felszíni vízhőmérséklet melegedése a teljes, százötven éves időszakban tetten érhető, a komoly változások az 1980-as évek második felében kezdődtek, amikor a melegedés üteme több mint hatszorosára gyorsult.

Összességében az átlagos felszíni vízhőmérséklet-emelkedés a teljes vizsgált időszakban 0,05°C volt évtizedenként, az elmúlt negyven évben azonban ez a szám 0,32°C-ra nőtt.

Az adatok kimutatták, nem mindegyik tavunk vagy folyónk melegedett ugyanabban az ütemben. A sekély tavak, mint a Balaton, a Fertő-tó és a Velencei-tó gyorsabb, évtizedenként 0,46°C-os hőmérséklet-emelkedést mutattak, szemben a folyókkal, melyek lassabban, évtizedenként 0,27°C-kal melegedtek. A Balatonnál erős melegedést lehetett megfigyelni, mert az elmúlt harminc-negyven évben elérte az évtizedenkénti 0,46°C-ot. A leggyorsabb ütemben a Velencei-tó melegedett, 0,7°C-ot egy évtized alatt. Érdekesség, hogy a téli hőmérsékletek csaknem kétszer olyan gyorsan változtak, mint a nyáriak.

Több és hosszabb hőhullám

A BLKI kutatói szerint az 1980-as évek végétől a hőhullámok is gyakoribbá váltak. Számuk évtizedenként 1,2-del nőtt, a hőhullámok teljes hossza pedig évtizedenként 22 nappal emelkedett, az utóbbi években elérte a 120 napot is. Eközben a hőhullámok intenzitása is jelentősen változott, a hőmérséklet a hőhullámok során évtizedenként 0,58°C-kal emelkedett, és az ötven évvel ezelőttiekhez képest a mostani hőhullámok átlagosan 2-3°C-kal melegebbek.

„Kutatásaink eredményei összhangban vannak más közép-európai tanulmányok eredményeivel. Az 1987/88-as hőmérséklet-növekedés gyorsulása feltehetően a helyi éghajlati változás, valamint az üvegházhatású gázok és a regionális aeroszol-kibocsátás változásainak kombinációjára vezethető vissza” – mondta a kutatás vezetője, Huan Li. A kutató szerint

e tendenciák megmutatják az éghajlatváltozás édesvizekre gyakorolt jelentős hatását, és rávilágítanak, hogy sürgősen tenni kell a klímaváltozás mérséklése érdekében.

„A vízhőmérséklet emelkedésével az ökoszisztémák hőegyensúlya felborul, ami a fajösszetételre és a vízi környezet stabilitására van hatással” – emelte ki Tóth Viktor, a BLKI tudományos főmunkatársa. A sekély tavak melegebb vize például alkalmassá válhat az invazív fajok számára. A melegebb vízben csökken az oxigénszint, ami pedig nagyobb stresszt jelenthet a vízi szervezeteknek, és megváltoztathatja a vízkémiát.

Tovább melegednek a vizeink

Bár ebben a tanulmányban nem végeztek arra vonatkozó előrejelzéseket, hogy a következő tíz-húsz évben mennyivel emelkedik majd vizeink hőmérséklete, a Balatonnal kapcsolatos korábbi kutatásaik és az éghajlati forgatókönyvek adatainak elemzése alapján a kutatók szerint arra számíthatunk, hogy a vizeink hőmérséklete évtizedenként 0,3-0,7 °C-os ütemben emelkedhet.

„A globális klímaváltozás hatással van a Pannon Ökorégió vizeire, és széles körű változásokat okoz az élőhelyek hőmérsékleti viszonyaiban” – mondta a BLKI kutatója, aki még hozzátette, hogy a természetes vizeink biológiai sokféleségének megőrzése érdekében a döntéshozóknak figyelembe kell venniük a tanulmányukban leírt a változásokat és azok következményeit.

(Forrás: Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat)