Ez arányaiban nagyon jó szám a Bodroghoz képest.

Az idei bodrogi PET Kupán nemcsak gyűjtötték a szemetet, hanem meg is mérték a folyó szennyezettségét, így derült ki, hogy rengeteg benne a mikroműanyag.

Sokkal több mikroműanyagot találtak a Bodrogban, mint az ország más vizeiben

Nemcsak vizsgálták a vizet, össze is gyűjtöttek több mint 17 tonna hulladékot belőle.

De mi a helyzet a Balatonnal? A legutóbbi kutatás során a tó két medencéjében nyolc helyszínen végeztek méréseket a Hun-Ren Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének (BLKI, Tihany) munkatársai a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE, Gödöllő) kutatóival közösen.

A Balaton és a balatoni szemét. Bár a legtöbb földfelszíni víz a Zala folyóból érkezik a Balatonba, mégsem onnan jut a tóba a legtöbb szennyezés, hanem a kisebb befolyókból (Fotó: Hun-Ren BLKI)

Különböző technológiákkal és különböző lépésekben egy köbméter vizet szűrtek át, és hétfajta műanyagot azonosítottak az 50 mikrométer – 1 milliméter mérettartományban. A polipropilén (PP), a polisztirol (PS) és a polietilén (PE) voltak a leggyakoribb műanyagok, amelyek elsősorban fóliákból, PET-palackokból, zacskókból, ruházatokból és hőszigetelő anyagból (hungarocell) kerültek a vízbe. A vizsgálatokat kiterjesztették a Kis-Balatonra is, hogy összevethessék a két víztér adatait.

Mi az a mikroműanyag?

Mikroműanyagok alatt az 5 milliméternél kisebb szemcséket értjük, amelyek forrásai legtöbb esetben például a ruhamosásból származó szálak, a kozmetikai termékekben lévő apró szemcsék, vagy a fóliák, zacskók és műanyag palackok lassú bomlási folyamatainak termékei fizikai és kémiai folyamatok végeredményeként. Már az állatok és az ember szervezetében is kimutatták ezeket a szemcséket.

A Kis-Balatonban átlagosan 7-8 mikroműanyag-szemcsét találtak a kutatók ezer liter vízben, míg a Balatonban 21-et. Mivel a Balaton vízmennyisége nagyjából 1,9 milliárd köbméter, könnyen kiszámolható, hogy összesen kb. 40 milliárd műanyagrészecske van a tóban.

„Ez utóbbi szám talán nem tekinthető kirívóan magasnak, noha 67 európai tó esetében 7,3 átlagos szemcseszámot számoltak össze a kutatók, igaz, más vizsgált mérettartományban (310 mikrométer és 5 milliméter között) és eltérő módszerekkel. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az édesvízi tavakat egyelőre még kevésbé vizsgálják, mint a tengereket, óceánokat és a folyóvizeket” – mondta Svigruha Réka, a Hun-Ren BLKI tudományos munkatársa. Az európai folyóvizekben átlagosan 0,03–187 000 között is lehet a mikroműanyagok száma egy köbméter vízben irodalmi adatok alapján.

A kutató szerint még gyerekcipőben járnak azok a kutatások, amelyek a mikroműanyagok lebontását célozzák meg különböző mikroorganizmusokkal, például baktériumokkal, gombákkal. A kutató ezért a megelőzésre helyezné a hangsúlyt, a szennyvíztisztító-telepeken a szűréseket, a szűrésberendezéseket fejlesztené, valamint úgy véli, sokkal környezettudatosabban kellene a műanyag termékeket használnunk például a vízparti nyári fesztiválok idején.

Durva adatok a mikroműanyagokról

  • 450 millió tonna műanyag készül évente, becslések szerint 2030-ra ez a szám megnégyszereződhet.
  • Percenként 1,5 tonna műanyag kerül a Földközi-tengerbe.
  • Egyetlen tubus arclemosó akár 300 ezer darab apró műanyagszemcsét tartalmazhat.
  • Egy átlagos mosás során kb. 700 000 mikroszál válik le a ruháinkról.
  • Kínai kutatók tengerisó-mintákban, Németországban pedig palackozott sörökben is kimutattak már mikroműanyagokat.
  • Osztrák vizsgálatok szerint a Duna évente 530–1500 tonna mikroműanyagot szállít.
  • A műanyag szatyrok lebomlási ideje 200-1000 év is lehet.

A kevesebb műanyag használata már csak azért is indokolt a vízpartok környékén, mert azok a táplálékláncokon keresztül könnyen eljuthatnak az emberi szervezetig is. A balatoni kutatók vízibolhákkal (Daphnia magna) kísérleteztek, amelyekkel különböző fajta mikroműanyagokat etettek. A vizsgálatból kiderült, a mikroműanyagok befolyásolják az apró állatok növekedését, továbbá az a szaporodásukra is negatívan hat az eredmények szerint. Ha ugyanis a vízibolhák táplálékként veszik magukhoz a szűrögető életmódjuk során a mikroműanyagokat, abból azonban nem jutnak tápanyaghoz. Rajtuk keresztül a halakon át a táplálékláncba is begyűrűzhetnek ezek az apró szemcsék, és ez hosszabb távon megzavarhatja a természetes ökoszisztéma stabilitását.

(Forrás: Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat)

Ez is érdekelhet:

Bevizsgáltak egy csomó húskészítményt, rossz hír, hogy nagy részükben műanyagot találtak

Tizenhat, eltérő feldolgozottsági szintű fehérjetermékből vettek mintát a Torontói Egyetemen, az eredmény elég elkeserítő lett.

Ennél nincs feljebb: már a felhőkben is kimutattak mikroműanyagot

Ez azért is rémisztő, mert így a világ bármilyen félreeső részére eljuthat a mikroműanyag.

Szerencsétlen kék bálnák a legnagyobb mikroműanyag-fogyasztók a világon

Rengeteg olyan tengeri állatot esznek, amelyek tele vannak műanyaggal.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Trükkök, ha beütne a kajakóma a karácsonyi zabálástól

Clarissa kedvéért még 23-án is hajlandók vagyunk sorban állni

Így jutottunk a nyugati minimalizmustól az eklektikus ezredfordulón át az okosotthonokig – 20 éves a MaxCity, Kovács Zsófival beszélgettünk

További cikkeink a témában