Ez arányaiban nagyon jó szám a Bodroghoz képest.
Az idei bodrogi PET Kupán nemcsak gyűjtötték a szemetet, hanem meg is mérték a folyó szennyezettségét, így derült ki, hogy rengeteg benne a mikroműanyag.
Sokkal több mikroműanyagot találtak a Bodrogban, mint az ország más vizeiben
Nemcsak vizsgálták a vizet, össze is gyűjtöttek több mint 17 tonna hulladékot belőle.
De mi a helyzet a Balatonnal? A legutóbbi kutatás során a tó két medencéjében nyolc helyszínen végeztek méréseket a Hun-Ren Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének (BLKI, Tihany) munkatársai a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE, Gödöllő) kutatóival közösen.
Különböző technológiákkal és különböző lépésekben egy köbméter vizet szűrtek át, és hétfajta műanyagot azonosítottak az 50 mikrométer – 1 milliméter mérettartományban. A polipropilén (PP), a polisztirol (PS) és a polietilén (PE) voltak a leggyakoribb műanyagok, amelyek elsősorban fóliákból, PET-palackokból, zacskókból, ruházatokból és hőszigetelő anyagból (hungarocell) kerültek a vízbe. A vizsgálatokat kiterjesztették a Kis-Balatonra is, hogy összevethessék a két víztér adatait.
Mi az a mikroműanyag?
Mikroműanyagok alatt az 5 milliméternél kisebb szemcséket értjük, amelyek forrásai legtöbb esetben például a ruhamosásból származó szálak, a kozmetikai termékekben lévő apró szemcsék, vagy a fóliák, zacskók és műanyag palackok lassú bomlási folyamatainak termékei fizikai és kémiai folyamatok végeredményeként. Már az állatok és az ember szervezetében is kimutatták ezeket a szemcséket.
A Kis-Balatonban átlagosan 7-8 mikroműanyag-szemcsét találtak a kutatók ezer liter vízben, míg a Balatonban 21-et. Mivel a Balaton vízmennyisége nagyjából 1,9 milliárd köbméter, könnyen kiszámolható, hogy összesen kb. 40 milliárd műanyagrészecske van a tóban.
„Ez utóbbi szám talán nem tekinthető kirívóan magasnak, noha 67 európai tó esetében 7,3 átlagos szemcseszámot számoltak össze a kutatók, igaz, más vizsgált mérettartományban (310 mikrométer és 5 milliméter között) és eltérő módszerekkel. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az édesvízi tavakat egyelőre még kevésbé vizsgálják, mint a tengereket, óceánokat és a folyóvizeket” – mondta Svigruha Réka, a Hun-Ren BLKI tudományos munkatársa. Az európai folyóvizekben átlagosan 0,03–187 000 között is lehet a mikroműanyagok száma egy köbméter vízben irodalmi adatok alapján.
A kutató szerint még gyerekcipőben járnak azok a kutatások, amelyek a mikroműanyagok lebontását célozzák meg különböző mikroorganizmusokkal, például baktériumokkal, gombákkal. A kutató ezért a megelőzésre helyezné a hangsúlyt, a szennyvíztisztító-telepeken a szűréseket, a szűrésberendezéseket fejlesztené, valamint úgy véli, sokkal környezettudatosabban kellene a műanyag termékeket használnunk például a vízparti nyári fesztiválok idején.
Durva adatok a mikroműanyagokról
- 450 millió tonna műanyag készül évente, becslések szerint 2030-ra ez a szám megnégyszereződhet.
- Percenként 1,5 tonna műanyag kerül a Földközi-tengerbe.
- Egyetlen tubus arclemosó akár 300 ezer darab apró műanyagszemcsét tartalmazhat.
- Egy átlagos mosás során kb. 700 000 mikroszál válik le a ruháinkról.
- Kínai kutatók tengerisó-mintákban, Németországban pedig palackozott sörökben is kimutattak már mikroműanyagokat.
- Osztrák vizsgálatok szerint a Duna évente 530–1500 tonna mikroműanyagot szállít.
- A műanyag szatyrok lebomlási ideje 200-1000 év is lehet.
A kevesebb műanyag használata már csak azért is indokolt a vízpartok környékén, mert azok a táplálékláncokon keresztül könnyen eljuthatnak az emberi szervezetig is. A balatoni kutatók vízibolhákkal (Daphnia magna) kísérleteztek, amelyekkel különböző fajta mikroműanyagokat etettek. A vizsgálatból kiderült, a mikroműanyagok befolyásolják az apró állatok növekedését, továbbá az a szaporodásukra is negatívan hat az eredmények szerint. Ha ugyanis a vízibolhák táplálékként veszik magukhoz a szűrögető életmódjuk során a mikroműanyagokat, abból azonban nem jutnak tápanyaghoz. Rajtuk keresztül a halakon át a táplálékláncba is begyűrűzhetnek ezek az apró szemcsék, és ez hosszabb távon megzavarhatja a természetes ökoszisztéma stabilitását.
(Forrás: Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat)
Ez is érdekelhet:
Bevizsgáltak egy csomó húskészítményt, rossz hír, hogy nagy részükben műanyagot találtak
Tizenhat, eltérő feldolgozottsági szintű fehérjetermékből vettek mintát a Torontói Egyetemen, az eredmény elég elkeserítő lett.
Ennél nincs feljebb: már a felhőkben is kimutattak mikroműanyagot
Ez azért is rémisztő, mert így a világ bármilyen félreeső részére eljuthat a mikroműanyag.
Szerencsétlen kék bálnák a legnagyobb mikroműanyag-fogyasztók a világon
Rengeteg olyan tengeri állatot esznek, amelyek tele vannak műanyaggal.
