Ez azért is rémisztő, mert így a világ bármilyen félreeső részére eljuthat az anyag.
Mikroműanyagokat már mindenhol kimutattak: levegőben, vízben, talajban, élelmiszerben és a vérben is. Most pedig egy Kína keleti részén végzett kutatás jutott arra, hogy a mikroműanyagok befolyásolhatják a felhőképződést és az időjárást.
A Shandong Egyetem kutatói a Taj-hegy tetején gyűjtöttek felhővizet, és 28 mintából 24-ben találtak mikroműanyagot.
Polietilén-tereftalát (más néven PET), polipropilén, polietilén és polisztirol szerepelt a mintákban – ezek a részecskék általában szintetikus szálakban, ruházati és textíliákban, valamint csomagolásokban és arcmaszkokban találhatók.
A tudósok összegzése szerint ez „jelentős bizonyíték” arra, hogy a felhőkben bőségesen jelen vannak a mikroműanyagok.
Japánban is találtak már
Nem ez az első ilyen eset. Idén év elején egy japán tanulmány a Fuji és az Oyama-hegy csúcsán mutatta ki mikroműanyagok jelenlétét, ami a feltételezésük szerint arra utal, hogy a részecskék az óceánban lévő műanyagból származhatnak, és a légtömegek révén kerültek a tengerbe. Hanem a Taj-hegy felhővizében lévő mikroműanyag-koncentráció akár 70-szerese is lehetett a japán hegyek felhővizének.
Az alacsonyan fekvő és sűrűbb felhőkből származó mintákban nagyobb mennyiségű mikroműanyag volt, és az „öregebb” műanyagok több ólmot, higanyt és oxigént tartalmaztak az újabban gyártottakhoz képest. A tudósok szerint a felhők módosíthatják a mikroműanyagokat, ami valószínűleg azt eredményezi, hogy ezek a részecskék befolyásolják a felhőképződést.
Ezek a részecskék tehát levegőben is terjednek, azaz eljuthatnak távoli, ember által roppant nehezen megközelíthető vidékekre is. A felhőképződésnek óriási hatása van nemcsak a helyi időjárási mintákra, hanem a globális hőmérsékletre is. A felhők blokkolják a napfényt, hűtik a bolygó felszínét, és árnyékot adnak a talajnak. Ugyanakkor a hőt és a páratartalmat is magukba zárhatják, így felmelegítve a levegőt.
„A bolygón csak egy állatcsoport használ műanyagot: mi, emberek”
– összegez Fay Couceiro, a Portsmouthi Egyetem környezeti szennyezést kutató professzora, aki globális választ sürget, amennyiben egyetlen ország nem oldhatja meg ezt a problémát, mert a légáramlás nincs tekintettel a határokra.
A mikroműanyagok időjárásra gyakorolt hatásának megértése további kutatásokat igényel, az viszont nem kérdés, hogy többet kell tenni a probléma kezelése érdekében.
(Forrás: Guardian, fotó: Unsplash)
Még több műanyag:
Irgalmatlan mennyiségű műanyaggal ássuk meg a Föld sírját minden évben
Szépen lassan magunkat is kicsináljuk így.
Már hetven éve is nyeltek mikroműanyagot a halak
Új problémának gondoltuk, nem az.
