Tizenhat, eltérő feldolgozottsági szintű fehérjetermékből vettek mintát a Torontói Egyetemen, többek között lazacból, csirkemellből, sertéskarajból, bélszínből és nuggetsből; de ezek mellett olyan növényi alapú ételeket is vizsgáltak, mint a tofu, valamint a vegán húspogácsa és halrudacska.

Összesen mintegy másfél tucat húskészítményt (vagy vegán hússzerűséget) vizsgáltak tehát, és az eredmény elkeserítő lett: a vizsgált minták 88 százalékában mikroműanyagokra bukkantak.

Az IFLScience szerint hat különböző típusú műanyagot azonosítottak az élelmiszerekben: szálakat, szálkötegeket, töredékeket, gumit, habot és filmet.

Az ételben kiszúrt műanyag fele szál, harmada pedig darabka volt, ez pedig egybevág azokkal a kutatásokkal, amelyek szerint a textíliákból származó műanyagszálak képezik a mikroműanyagok legelterjedtebb formáját.

Érdekes megállapítás még, hogy a jelek szerint a mikroműanyag a szárazföldi és óceáni eredetű fehérjékben is egyaránt elterjedt, továbbá hasonló koncentrációban vannak jelen a friss és az agyonfeldolgozott termékekben.

Egyelőre nincsenek pontos információink arról, hogy milyen hatással vannak a mikroműanyagok az emberi egészségre, de valószínűleg nem ettől fogunk hosszabb és boldogabb életet élni.

Ezek is érdekelhetnek:

Az egészség pofonegyszerű és varázslatos titka: az erjesztés

Ma már sokkal ismertebb és vonzóbb néven fut: fermentálás. Ez a régi módszer nemcsak az ételek ízét és textúráját javítja, hanem számos egészségügyi előnnyel is jár. És még nagyon egyszerű is.

Kiderült, mennyi kalóriát esznek világszerte az emberek, a magyarok a világátlag felett vannak

Spoiler: a magyarok kétszer annyit kalóriát visznek be, mint a lista végén szereplők.

(Forrás: HVG, IFLScience)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Katja szereti az állatokat, magára is varratott néhányat

Trükkök, ha beütne a kajakóma a karácsonyi zabálástól

Clarissa kedvéért még 23-án is hajlandók vagyunk sorban állni

További cikkeink a témában