Tizenhat, eltérő feldolgozottsági szintű fehérjetermékből vettek mintát a Torontói Egyetemen, többek között lazacból, csirkemellből, sertéskarajból, bélszínből és nuggetsből; de ezek mellett olyan növényi alapú ételeket is vizsgáltak, mint a tofu, valamint a vegán húspogácsa és halrudacska.
Összesen mintegy másfél tucat húskészítményt (vagy vegán hússzerűséget) vizsgáltak tehát, és az eredmény elkeserítő lett: a vizsgált minták 88 százalékában mikroműanyagokra bukkantak.
Az IFLScience szerint hat különböző típusú műanyagot azonosítottak az élelmiszerekben: szálakat, szálkötegeket, töredékeket, gumit, habot és filmet.
Az ételben kiszúrt műanyag fele szál, harmada pedig darabka volt, ez pedig egybevág azokkal a kutatásokkal, amelyek szerint a textíliákból származó műanyagszálak képezik a mikroműanyagok legelterjedtebb formáját.
Érdekes megállapítás még, hogy a jelek szerint a mikroműanyag a szárazföldi és óceáni eredetű fehérjékben is egyaránt elterjedt, továbbá hasonló koncentrációban vannak jelen a friss és az agyonfeldolgozott termékekben.
Egyelőre nincsenek pontos információink arról, hogy milyen hatással vannak a mikroműanyagok az emberi egészségre, de valószínűleg nem ettől fogunk hosszabb és boldogabb életet élni.
Ezek is érdekelhetnek:
Az egészség pofonegyszerű és varázslatos titka: az erjesztés
Ma már sokkal ismertebb és vonzóbb néven fut: fermentálás. Ez a régi módszer nemcsak az ételek ízét és textúráját javítja, hanem számos egészségügyi előnnyel is jár. És még nagyon egyszerű is.
Az elmúlt évek nagy vitája: állati eredetű vagy növényi fehérjét fogyasszunk?
Nem mindegy, hogy milyen fehérjeforrást fogyasztunk.
Kiderült, mennyi kalóriát esznek világszerte az emberek, a magyarok a világátlag felett vannak
Spoiler: a magyarok kétszer annyit kalóriát visznek be, mint a lista végén szereplők.
(Forrás: HVG, IFLScience)
