Több száz évvel.
Az Ohiói Állami Egyetem Byrd Sark- és Klímakutató Központjának szakemberei kimutatták, hogy a szén európai égetéséből származó melléktermékek a 18. század végén eljutottak egészen a Himalája középső részén elterülő Dasuopu-gleccserig, amely mintegy tízezer kilométerre van Londontól, az ipari forradalom szülőhelyétől.
A jégmagok feljegyzik a havazás nagyságát, a légköri áramlásokat, a bennük lévő levegőbuborékok összetétele, különösen az oxigén- és hidrogénizotópok aránya segít a minta keletkezési idejében uralkodó klíma meghatározásában. A kutatók megállapították, hogy az általuk vizsgált himalájai jégminta 1499 és 1992 között formálódott, és elemzésük szerint a mintában
1780-tól, az ipari forradalom kezdetétől megnőtt a mérgező anyagok – a kadmium, a króm, a nikkel és a cink – szintje.
Ezek a szennyező fémek mind a szénégetés melléktermékei, amelyeket a kutatók szerint a téli szelek vittek el nyugatról a Himalájába. A kutatók szerint lehetséges, hogy bizonyos fémek, különösen a cink a nagyméretű erdőtüzekből származnak, amelyeket az 1800–1900-es években mezőgazdasági területek nyerése céljából gyújtottak.
Az emberi eredetű szennyezés tehát már jóval az előtt elérte a Dasuoput, hogy az első ember 1953-ban megmászta a Mount Everestet 1953-ban.
Ez is érdekelhet:
"Amit az Antarktiszon láttunk, valóban drámai"
Szakértők szerint olyan valami történik, ami nem jó, és minden bizonyíték, arra mutat, hogy a klímaváltozás számlájára írható.
(Forrás: MTI)
