A szemetelők után a gyomnövényekkel kell küzdeni, de ez tudományosan is érdekes folyamat.
„A sitt egy része még a területen van, folytatódik az eltávolítása, utána rekultiválják a munkagépek által használt útvonalakat” – írtuk a Tétényi-fennsík megtisztításáról beszámoló cikkünkben szűk egy hónapja.
Frissítés: a sitt már nincs a területen. Összesen mintegy 2700 köbméter (több mint 4100 tonna) illegálisan lerakott építési törmeléket szállítottak el az FKF Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központjába további kezelésre, részben technológiai segédanyagként történő hasznosításra. A sitthalom nagyobbik részét a karácsony előtti héten, ennek maradékát egy további részmennyiséggel együtt január végén számolták fel.
Az első ütemben a cserjék visszavágása során talált, további illegálisan lerakott hulladék okozott újabb, előre nem látható nehézséget, a második ütemben pedig a sitthalom alól előkerülő vastag terméskőfal-darab jelentett váratlan akadályt, amelyet csak betontörővel lehetett felszámolni.
A folyamat lezárásaként, február elején a Főkert munkatársai a tehergépjárművek számára előzetesen kijelölt nyomvonalak karóit, valamint a gépi úton nem begyűjthető tégla- és betondarabokat is összeszedték. Ezzel a kármentesítési munka eredményesen lezárult.
Mi történik ezután a Tétényi-fennsíkon?
A Főkert a vegetációs időszak kezdetétől, természetvédelmi kezelés keretében fog gondoskodni a kopár és jelenleg növénytelen területen lassan felnövő lágyszárú növényállomány rendszeres kaszálásáról. Erre azért van szükség, mert a sitt helyén legelőször az ún. pionír gyomnövényfajok megjelenése várható, melyek kiszorítását gyorsítja a rendszeresen és előre tervezetten elvégzett extenzív kaszálás.
Az időközben megjelenő őshonos, ám lassabban terjeszkedő flóra térhódítása ezzel a rendszeres és szakszerű kezeléssel gyorsítható, de a folyamat ennek ellenére várhatóan így is több évig fog tartani.
A terület élőhely-restaurációjáról a Főkert Természetvédelmi és erdőkezelési osztálya gondoskodik, amíg a növényzet teljesen helyre nem áll. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem botanikus kutatói vállalták, hogy vizsgálni fogják a revitalizációs folyamatokat, melyek tudományos feldolgozása is megvalósulhat.
(Forrás: Budapesti Közművek)
Ez is érdekelhet: