Ma, azaz március 6-án tartjuk a nemzetközi energiatakarékossági világnapot, amely a környezettudatosságra, a fenntarthatóságra és az energiatakarékosságra hívja fel a figyelmet. Úgyhogy különösen aktuális megnézni azokat a szakértők által összegyűjtött, máig népszerű tévhiteket, amelyek sok esetben akadályozhatják azt, hogy környezettudatosabban használjuk háztartási készülékeinket.

Ha kikapcsoltam a készüléket, nem fogyaszt áramot

Ha otthoni elektronikai eszközünknek – például asztali számítógép, televízió, rádió, illetve minden távirányítós készülék – van „azonnali bekapcsolás” funkciója, vagy kikapcsolt állapotban is világít rajta valamilyen LED, akkor bizonyos mértékben folyamatosan áramot fogyaszt.

Bár a modern eszközöknél már elhanyagolható lehet a standby üzemmód ilyen jellegű fogyasztása, ha épp nem használjuk, célszerű ezek közül minél többet áramtalanítani, különösen, ha régebbi készülékről van szó.

Szintén figyeljünk a külső tápegységgel vagy tápkábellel rendelkező elektronikai eszközök, vagyis a laptopok, videojáték-konzolok, telefontöltők és egyéb hasonló eszközök tudatos használatára, mert ezek tápegységei akkor is áramot fogyasztanak, ha maga a készülék nincs használatban, nincs a töltőn. Persze ezek egyenként nem jelentős tételek a villanyszámlán, de sok kicsi sokra megy.

Ha elmegyünk otthonról, ki kell kapcsolni a fűtést

Bár elsőre jó ötletnek tűnhet a fűtés lekapcsolásával csökkenteni az energiafogyasztást,

valójában akkor járunk a legjobban, ha – a távollét hosszától függően – kisebb-nagyobb mértékben lejjebb tekerjük a termosztátot, így ugyanis nem hűl át annyira a lakás, hogy azután túl sok energiába kerüljön az újbóli felfűtése.

Ha munkába indulunk, 2-3 Celsius-fokkal érdemes lejjebb állítani a hőmérsékletet, ha pedig hosszabb időre elutazunk, akkor temperáló fűtést tartsunk fent, mert azzal hatékonyan védekezhetünk a nemkívánatos páralecsapódások és az esetleges elfagyások ellen.

A kézi mosogatás takarékosabb, mint a gépi

Az energiatakarékosság témakörébe tartozik a vízpazarlás elkerülése is, hiszen a háztartásokban felhasznált ivóvíz kitermeléséhez, kezeléséhez, fogyasztókhoz való eljuttatásához, majd a szennyvíz tisztításához is energia felhasználására van szükség. Bár az extrém konyhai sportok kedvelői kihívásként élhetik meg, hogy egy családi vacsora összes edényét elmosogassák csupán a mosogató két megtöltött medencéjét használva,

a hétköznapokban egy alapos, higiénikus eredményre törekvő kézi mosogatás igencsak megpörgetheti a vízórát.

A Bonni Egyetem kutatása szerint egy mosogatógépnyi edény- és evőeszköz-mennyiség megtisztításához a gép 80%-kal kevesebb vizet használ, mint a kézi megoldás, ha pedig az egész Európai Unió átállna kézi mosogatásról gépire, összesen évi 92 terawattóra energiát, valamint több mint hatmilliárd liter ivóvizet is meg lehetne takarítani.

Nem számít, hogy a tévénk mennyire energiatakarékos

Bár egy átlagos, 55 hüvelykes képátlójú, G energiaosztályba sorolt tévé – energiacímke szerinti – 100 kWh éves áramfogyasztása eltörpül egy háztartás teljes áramfogyasztása mellett, a már említett „sok kicsi sokra megy” elv alapján itt is tudunk takarékoskodni az energiával.

Érdemes például a tévék esetében is figyelni az energiacímkén lévő értékeket, hiszen az egyes modellek fogyasztása akár az átlagos érték dupláját is elérheti.

És persze az sem segíti a kisebb energiafogyasztást, ha úgy megy a tévé, hogy nem is figyelünk rá.

(Forrás: LG, aszhirportal.hu, fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet: