Életbevágó.

A természet és a fajok pusztulásának megállítását a majdnem kétszáz ország részvételével októberben megtartandó biodiverzitási csúcstalálkozón vitatják meg, ez lesz a 15. értekezlet a témában 1994 óta. Mostanáig a politikai támogatás hiánya, a hatályba lépés és a kivitelezés elmaradása miatt az ENSZ nem érte el az ökoszisztémák védelmében kitűzött céljait, pedig nincs több idő:

az ENSZ tavalyi jelentése a természet állapotáról megállapította, hogy egymillió növény- és állatfajt fenyeget kihalás.

Minden tekintetben az emberi tevékenységet találták felelősnek. A legutóbbi évtizedekig a Homo sapiens szaporodása, táplálkozása, orvvadászata sodort számos fajt a kihalás szélére, másokat el is tüntetett a Föld színéről. A múlt héten például a 200 millió éve létező kardorrú tok nevű halfajt nyilvánította kihaltnak a tudomány.

A globális felmelegedés hatásai is jelentkeztek már, a szakértők szerint ezek a nem túl távoli jövőben csak pusztítóbbá válnak.

Az ENSZ hétfőn ismertetett javaslattervezetének úgynevezett nulladik vázlata arra szólít fel, hogy a faji sokszínűség gócpontjainak védelméért a Föld szárazföldi és vízi felszínének legalább harminc százalékát kell védelem alá, legalább tíz százalékát szigorú védelem alá vonni.

A javasolt számokról az ENSZ égisze alatt rendezendő találkozókon kell megállapodni, a folyamat ahhoz lesz hasonló, amilyen a párizsi klímamegállapodáshoz vezetett. Környezetvédők azt remélik, a kínai Kunming városában októberben tartandó csúcstalálkozó a biodiverzitás "párizsi csúcsa" lehet, noha a faji sokszínűség védelme sokkal kevesebb figyelmet és pénzt kapott eddig, mint a globális felmelegedés.

A tervezet felszólít a klímavédelem természetes módjaira – az erdők visszatelepítése, a vizenyős területek és talajok helyreállítása –, utalva arra, hogy ezek legalább harminc százalékkal járulhatnak hozzá a párizsi klímamegállapodás céljainak eléréséhez a következő harminc évben. Azt is javasolják, hogy 2030-ig csökkentsék felére az invazív fajok elterjedtségét, valamint a rovarölőkből és a műanyagból származó szennyezést.

Ez is érdekelhet:

A klímaváltozásnak jelentős egészségkárosító hatása van a WHO szerint

A hőstressz, a szélsőséges időjárás hatásai és a szúnyogok által terjesztett betegségek is veszélyesek, ehhez képest nagyon kevés pénzt költ rá a világ.

(Forrás: Phys.org, MTI)

Elindult a Rakéta, a Player jövőmagazinja!

November elején startolt el új magazinunk, a Raketa.hu, melyben veletek együtt keressük a válaszokat az előttünk álló évek nagy kérdéseire.

Kiemelten foglalkozunk az autózás/közlekedés forradalmával, az okos otthonokkal, a klímakérdéssel, megújuló energiával, a legizgalmasabb, éppen zajló társadalmi változásokkal és rengeteg termékkel és szolgáltatással, ami pillanatokon belül ránk töri az ajtót.

Kövesd be a Rakéta Facebook oldalát, hogy biztosan ne maradj le a jövőről!

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Veszélyesen süllyed több tucat kínai nagyváros

Ha ott van ő, egyszerűen nem lehet senki vagy semmi másra nézni

Kerti tavat szeretnél? Képbe hozunk sok részlettel, hogy aztán könnyen megépíthesd

További cikkeink a témában