Nemcsak kellemes az erdőben sétálni, hanem tudományosan bizonyított, hogy mennyire jó hatással van az emberre.
„Az, hogy a természetes környezetben, azon belül is az erdőben az emberek szorongása csökken, a szívritmus lassul, a kortizolszint (stresszhormon) és a vérnyomás csökken – tudományosan bizonyított tény” – mondja Aszalós Réka, a Hun-Ren Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, erdőökológus.
Részben maga a séta, a testmozgás is segít, de ugyanilyen fontos az erdei friss levegő, amely javítja agy oxigénellátását, és ez már jobb közérzetet biztosít. A témában két olyan jelenség is létezik, amelyek hétköznapi tapasztalatokra épülnek, mégis külön szakkifejezést kaptak. Az erdei környezet vizuális és auditív ingerei – a fák, a lombok, a zöld erdei növényzet látványa, a különböző madárhangok, a vízcsobogás – olyan könnyed figyelmet (soft fascination) idéznek elő, amely csökkenti a kognitív terhelést. Mindeközben az erdő multiszenzoros élményt is ad a gazdag látványvilággal, illatokkal, hangokkal, és a tapintási élményekkel. Mindezek lekötik az agyat, de közben nem terhelik meg, és nem növelik a stresszt.
Az erdőknek sok egyéb jótékony hatása is van az életünkre
Az erdők által biztosított javakat, tudományos néven ökoszisztéma-szolgáltatásokat jellemzően három nagy csoportba lehet sorolni. Az ellátó szolgáltatások a társadalom szélesebb körében is jól ismertek – ilyen például a faanyag biztosítása, beleértve a tűzifát és a bútorfát is, de ide tartoznak a gyűjtögethető javak is, mint az ehető gombák és növények, a gyógynövények, vagy a vadállomány által biztosított vadhús. Ezek az erőforrások már az emberiség hajnala óta biztosítják a fennmaradásunkat.
„A második csoportba tartozó javak, a szabályozó szolgáltatások sokkal láthatatlanabbak, leginkább akkor figyelünk rájuk, ha a hiányukat tapasztaljuk” – állítja Aszalós Réka. Ilyen az árvízvédelem, a tiszta levegő és ivóvíz, a jó minőségű talaj. Például a világ tengerpartjait védő mangroveerdők helyén sok területen hotelek, mezőgazdasági kultúrák és garnélaráktelepek épültek. Az erdők hiányára a part menti viharok által okozott károk egyértelműen rávilágítanak.
A harmadik csoportba sorolt erdei szolgáltatás nem elsősorban a fizikai fennmaradásunkról, hanem inkább a mentális és lelki egészségünkről szól. Egyre nagyobb figyelmet kapnak az olyan kulturális szolgáltatások, mint például az erdő által biztosított nyugalom, a lelki feltöltődés, a turizmus és rekreációs lehetőségek.
Már napi húsz-harminc perc természetben töltött idő szignifikánsan csökkenti a stresszhormonszintet.
Egy 2019-es tanulmány szerint a természetben töltött idő hatékonysága a ráfordított időhöz képest a 20–30 perc közötti tartományban volt a legnagyobb, ezt követően a pozitív hatások tovább növekedtek, de csökkent ütemben.
„Ezzel kapcsolatban van egy nagyon találó kifejezés, a nature pill, amit talán természetpirulaként a legegyszerűbb megérteni. Ha feszült vagy, csak menj el egy közeli zöldövezetbe, és tölts el húsz percet sétálással!”
Egy Scientific Reports-ban megjelent tanulmány kimutatta, hogy heti 120 perc (vagy annál több) természetben töltött idő már jelentősen hozzájárul a jó egészséghez és a jólléthez. Sőt, nem kell kifejezetten távoli erdőkbe menni, utazni: vannak tanulmányok, amelyek a városi parkok pozitív hatását igazolják.
Pálma, tölgyes vagy fenyőerő – számít, milyen erdőről van szó?
„Az biztos, hogy sok embernek a szép, természetes erdő kapcsán egy fenyves ugrik be” a kutató szerint. Ennek egyik fő oka lehet, hogy a fenyők (pl. lucfenyő) olyan illatanyagokat, úgynevezett fitoncidokat bocsájtanak ki a levegőbe, amelyek egyértelműen stresszcsökkentő hatásúak. Ezek az illatok mélyen megmaradnak az emlékeinkben, és pozitív élményekhez kapcsolódnak. A tanulmányok abban összecsengenek, hogy bármilyen típusú erdő látogatása hozzájárulhat a stressz csökkentéséhez és a jóllét javításához.
„A kutatások egyértelműen bizonyítják a természetben töltött idő pozitív hatását a stressz és a szív- és érrendszeri betegségek csökkentésére, így ezek a módszerek a jövőben nagyobb teret kaphatnak a közegészségügyben”
– fogalmaz Aszalós Réka.
A szakember szerint a természethez kapcsolódó testmozgást és sporttevékenységeket „receptre kellene felírni”, mert ezek jelentősen csökkenthetik a stressz okozta és a szív- és érrendszeri megbetegedések arányát. Az erdei séta, a kirándulás, a biciklizés vagy az erdőfürdő prevenciós terápiaként is működik, és költséghatékonyabba kórházi műtétekhez vagy a hosszú rehabilitációs eljárásokhoz képest.
(Forrás: Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat, illusztráció: Getty Images, Pixabay)
Ez is érdekelhet:
A természet kevéssé ismert csodája: ámulj a koronafélénkségen!
Közel száz éve figyelték meg tudósok először.
Ha így halad a klímaváltozás, a század végére az ország 40 százaléka sztyepp lesz, a bükkösök pedig kihalnak
A szárazabb nyarak negatív következményei.
Egy oregoni erdő minden ősszel rámosolyog a világra
Mosolygó természet, szó szerint.
