A folyadékpótlásról már biztosan mindent tudsz, na de az étkezésről?
Ha a testünk jól működik, a nagy melegben kevésbé kívánjuk a laktató ételeket, a hőségben pedig szervezetünk energiaszükséglete körülbelül 15%-kal csökken. Persze az izzadással elvesztett ásványai anyagokat és a vizet is pótolni kell, és „meglepő”, de
az emésztőrendszerünket megterhelő fűszeres és zsíros ételek helyett ilyenkor inkább a szervezetünket kímélő lédús, frissítő és vitamindús gyümölcsökből, zöldségekből készült fogásokra és levesekre érdemes benevezni
– legalábbis ezt ajánlja a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének tanársegédje, Vékony Blanka dietetikus.
A túl zsíros, fűszeres ételek emésztése nagyobb feladatot jelent szervezetünkre nézve, főleg ha ezeket egyszerre nagy mennyiségben fogyasztjuk. Ilyenkor kellemetlen hasi tüneteket, puffadást, hasfájást, hányingert tapasztalhatunk, de akár még hasmenés is jelentkezhet.
De hogy ötletet is adjunk: nagyon népszerűek manapság a – például kenyérre kenhető – zöldségkrémek, amiket szinte minden alapanyagból elkészíthetünk. Kifejezetten hűsítő lehet többek között a mentás zöldborsókrém, a cukkínikrém, vagy a legnagyobb klasszikusnak számító padlizsánkrém – ezeket ajánlott alacsonyabb zsírtartalmú tejszínnel, vagy inkább csupán tejjel készíteni.
Persze egyáltalán nem tilos a grillezés és/vagy bográcsozás, csak figyeljünk arra, hogy ne terheljük túl az emésztőrendszerünket. A hagyományos hús és burgonya mellett grillezve is ízletesek a zöldségek – cukkíni, padlizsán, sárgarépa, gomba, cékla és a kápia paprika például igazán remek választás lehet –, bográcsozáskor pedig használjuk az alacsonyabb zsírtartalmú húsokat, húsrészeket, és törekedjünk arra, hogy kevesebb mennyiséget fogyasszunk ezekből az ételekből.
Meleg időben legyünk körültekintőek az ételek tárolásával is. Az általános alapelveket a nyári hónapokban sokkal szigorúbban be kell tartani. A megfőzött ételeket hűtsük minél hamarabb, és fokozottan ügyeljünk a tojásos, majonézes fogásokkal, és a tejalapú fagylaltokkal is. Fontos azt is szem előtt tartani, hogy ne szakadjon meg a hűtési lánc hosszú időre bevásárláskor sem, vagyis ne hagyjuk sokáig az árut a kocsiban. Ha pedig utazunk, kirándulunk, strandra megyünk, legyünk előrelátóak, és vigyünk magunkkal hűtőtáskát.
Forró, csípős, fűszeres levesek helyett jobban esnek ilyenkor a hideg zöldség- és gyümölcslevesek, de akár a zöldségekből, fűszernövényekből készített, húsok mellé fogyasztott mártások is jó alternatívát jelentenek a folyadék pótlására, csakúgy, mint a szezonális gyümölcsöket tartalmazó smoothie-k és turmixok.
De ne csak egyél, igyál is!
A nyári hőségben az elsődleges szempont a folyadékpótlás. Alapvető fontosságú, hogy mennyit iszunk, és az is, hogy az miből tevődik össze, illetve, hogy az izzadással vesztett vizet pótoljuk. Persze a kánikulában jobban kívánjuk a folyadékot, és könnyebben megisszuk a napi 2-2,5 liternyit, de ha valaki például testmozgást végez a melegben, vagy a szabadban dolgozik, akkor megnövekszik a folyadékszükséglet, legalább napi 3 literre. Vékony Blanka dietetikus szerint
a folyadékpótlásra a legjobb a csapvíz vagy az ásványvíz, de enyhén hűtött tea, fagyasztott gyümölccsel ízesített víz is kiváló.A kávéból viszont fogyasszunk kevesebbet, mert a nyári kánikulában a túlzott koffeinbevitel erős szívdobogást okozhat, és a kávénak ráadásul vízhajtó hatása is van.
Azt is vegyük figyelembe, hogy számos szezonális zöldség, gyümölcs kimondottam magas víztartalmú, mint például a görög- és sárgadinnye vagy az őszibarack, de a levesek is alkalmasak a folyadékpótlásra, és bizony ezek is beleszámítanak a napi 2-2,5 literbe.
(Forrás: Semmelweis Egyetem és a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének tanársegédje, Vékony Blanka dietetikus, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet: