Már korábban is írtunk arról, miért olyan keskenyek a holland házak, és miért dől sokszor előrefelé a homlokzatuk; most maradjunk a keskenységnél, amire egyszerű a magyarázat: eredetileg a tulajdonosok a házak szélessége alapján fizettek adót, így értelemszerűen keskeny, cserébe magas házak épültek.

De „mit tud” közülük is a legkeskenyebb? Nos, ez az Oude Hoogstraat 22 a vöröslámpás negyedben, a Walloon templom bejárata és a Kelet-Indiai Társaság egykori háza közt.

Az amszterdami önkormányzat még 1738-ban vásárolta meg a kis telket ehhez a különösen keskeny házhoz. Először 1742-ben adták bérbe egy órásmesternek, akkor még egyszintes épületként, nevetségesen magas mennyezettel. Később új szintek épültek rá, alul pedig különböző üzletek (ékszer, virág) váltották egymást.

2014 óta itt működik Amszterdam legkisebb teázója, ami mindössze kilenc négyzetméter. Óh, igen, a keskeny épület pedig 202 centi széles, ötméteres mélységgel.

Bár több forrás ezt Európa legkeskenyebb házaként említi, Varsóban áll egy lakóépület, aminek  a legkeskenyebb része mindössze 71 centi, de még a legszélesebb pontján is csak 120 centis. A háromszintes varsói csoda hasznos alapterülete nagyjából hét négyzetméter, ugyanakkor mivel nem felel meg a lengyel építési szabványoknak, hivatalosan műalkotás – ezzel a kiskapuval lehetett megoldani engedélyezését.

Szóval a holland kolléga lehet, hogy mégiscsak Európa legkeskenyebb háza, jogi, szabályozási értelemben is. Az erkölcsi győzelem meg megmaradhat Közép-Európának, mint oly sokszor.

Amszterdamban aztán sok más keskeny ház is van, a nyitóképen látható Singel 7 alattit például a 90-es években sokáig összekeverték a turisták az Oude Hoogstraat 22-vel, azt gondolván a város legkeskenyebbjének.

(Nyitókép: Singel 7, fotó: Brin Andrews/Supplied)

Ez is érdekelhet: