Az éghajlat mesterséges megváltoztatása úgy egymilliárd embert sodorhat veszélybe. Igaz, más embereken segíthet.
Rengeteget hallottunk arról, milyen súlyos, negatív következményei vannak, és főleg lesznek annak, hogy gyorsan melegszik a Föld légköre.
Az ún. geomérnökség egyfelől a szén-dioxid légkörből való eltávolítását, másfelől a napfény visszaverését célozza, hogy a bolygó kevesebb hőt nyeljen el. Utóbbi egyik módja, hogy olyan részecskéket juttatnak a légkörbe, amely visszaveri a napsugárzást.
Ez jól hangzik.
Egy friss tanulmány azonban azt is megvizsgálta, hogy a geomérnökség alkalmazása milyen hatással lehet a fertőző betegségek terjedésére. Egészen pontosan a sztratoszférába juttatott, a beérkező fényt visszaverő areoszolok hatását vizsgálták – erről a módszerről szokás úgy beszélni, mint az éghajlati igazságtalanságok csökkentésének egyik módja.
A kutatásban a tudósok a malária terjedését modellezték két jövőbeli forgatókönyv szerint, közepes vagy nagy globális felmelegedés mellett, geomérnökséggel és anélkül.
Meghatározták, milyen hőmérséklet járul hozzá leginkább a maláriaszúnyog populációjának növekedéséhez, és kiszámolták, hány ember él a szúnyog által érintett területeken.
Megállapították, hogy egyes területeken a magas hőmérséklet elpusztítja a malária kórokozóját, de a terület gyors lehűlése visszafordíthatja ezt a csökkenést, ami a betegség terjedéséhez vezethet. A nagy felmelegedéssel számoló forgatókönyv szerint
a geomérnökséggel egymilliárd emberrel több lenne kitéve a malária kockázatának.
Colin Carlson, a Georgetowni Egyetem Orvosi Karának adjunktusa és a tanulmány vezető szerzője szerint eredményeiknek fontos szerepe lehet a döntéshozatalban. A geomérnökség életeket menthet, de egyes országok hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Carlson szerint, ha a geomérnökséggel az éghajlatváltozás frontvonalában élő lakosságot akarják védeni, akkor fel kell mérni ennek kockázatait és előnyeit, például a szúnyogok által terjesztett betegségek tekintetében.
A tanulmány szerint a geomérnökség egyes helyeken csökkentheti a malária előfordulását, míg máshol növelheti azt. A szerzők mindkét forgatókönyv esetében megállapították, hogy
a geomérnökség még a jelenlegi állapothoz képest is jelentősen csökkentheti a malária kockázatát az indiai szubkontinensen, Délkelet-Ázsiában azonban növekedne a kockázat.
Ha a bolygó túl meleg az ember számára, a maláriaparazita számára is túl meleg. A bolygó lehűtése vészhelyzetben életeket menthet, de ez a malária visszaszorulását is megfordítaná – foglalta össze Carlson.
(Forrás: Nature Communications, The Guardian, MTI)
Ez is érdekelhet: