Ezért több mint ezer évig is elélhet.
A Kínában őshonos páfrányfenyő, tudományos nevén Ginkgo biloba ma már világszerte megtalálható a parkokban és kertekben, ám vadon élő populációit a kihalás fenyegeti a fakitermelés miatt. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány készítői tizenöt és hatszázhatvanhét éves kor közötti ginkókat tanulmányoztak, megvizsgálva fagyűrűiket, és elemezve sejtjeiket, kérgüket, leveleiket és magjaikat.
Megállapították, hogy a fiatal és az idős példányok is védelmező kemikáliákat, köztük antioxidánsokat, növényi hormonokat termelnek a kórokozók vagy aszályok okozta betegségek leküzdésére. A genetikai vizsgálatok eredményei pedig azt mutatták, hogy
az öregedéssel összefüggő gének nem kapcsolódnak be automatikusan egy adott életkorban, mint más növényeknél, például a fűféléknél és egynyári növényeknél.
"A titok a nagyon egészséges védekezőrendszer fenntartásában rejlik, és hogy a fajnak egyszerűen nincs egy előre meghatározott öregedési programja – magyarázta Richard Dixon, az Észak-texasi Egyetem munkatársa. – Ahogy a ginkók öregszenek, a jelek szerint nem gyengül azon képességük, hogy védekezzenek".
Bár egy több száz éves páfrányfenyő kívülről viharvertnek tűnhet a fagyások és villámcsapások miatt, az egészséges fejlődéshez szükséges folyamatai még mindig remekül működnek benne.
Dixon szerint hasonló lehet a helyzet a többi hosszú életű fa, köztük az óriás mamutfenyő esetében is, amely tele van antimikrobiális kemikáliákkal. "A folyamatos tápanyag-, fény- és vízellátás mellett az ilyen magas kor elérésének képessége valószínűleg összefüggésben van a lassú fejlődési ütemmel, a sejtszintű adaptációval, és az olyan másodlagos behatásokkal szembeni viszonylagos védelemmel, mint a kártevők és betegségek, az éghajlati szélsőségek, valamint a katasztrofális fizikai sérülések" – mondta.
Ez is érdekelhet:
Hogy kerül annyi szemét az óceánokba? Ebből a videóból egy pillanat alatt megérted
Nyomasztó képkockák a karibi térségből.
(Forrás: BBC, MTI. Fotó: Drow male)
