Zsolt és neje, Judit bizony a világ szinte minden pontját látták már, ugyanis kaszinómenedzserként dolgoztak óceánjáró hajók fedélzetén. Teltek-múltak az évek, majd rájöttek, hogy két út áll előttük: vagy hazajönnek, és csinálnak valami maradandót, vagy örökké a hajón ragadnak, ahol az élet ugyan magas, de azért mégiscsak egy úszó konzervdoboz az egész. Gondolatot tett követette, és hosszas tervezgetés, valamint nem kevesebb gasztronómiai tesztelés után – egy harmadik társuk, Tamás bevonásával – megnyitották a Burger Bisztrót.

A lokáció sem volt mindegy, mivel ők is rájöttek, hogy a környéken minimum egy kilométernyire bizony nincs tisztességes burgeres. Az interjú ezen pontján már mi is meguntuk, hogy folyton csak beszélünk a burgerekről, szóval beviharzottunk a konyhára, és Zsolt, valamint Kiss Bence séf segédletével nekiláttunk a munkának. Főleg ők dolgoztak, én inkább csak bemelegítettem a hasamat.

A zsömle az Imrei pékségből érkezik, akik azt a stratégiát követik, hogy semmi adalékot nem tesznek a péksüteményeikbe, így törekedve arra, hogy az a lehető legtermészetesebb maradjon. A bisztró egyik különlegessége, hogy az angol cheddart itt nem a húsra, hanem a zsömle tetejére olvasztják, méghozzá egy salamander grill segítségével.

Mindeközben felkerült a grillapra egy 12,5 dekás húspogácsa, 80:20-as marhanyak-vesefaggyú aránnyal, egyenesen Gál Józsitól. Senki sem gondolná, de a hús jelen esetben egészben érkezik, és a hátul kialakított húsfeldolgozóban nyeri el végleges, darált formáját. Ezt személy szerint csak üdvözölni tudom, mivel mondanom sem kell, minél frissebben készül a hús, annál finomabb, ízletesebb marad.

Lassan el is készült a burger: a zsömlére egy házi hambiszósz került, rá saláta, paradicsom, savanyú uborka, hagyma, majd a hús, és végül a bacon. A kupak rögzítése után került mellé egy lilakáposztából készült coleslaw, valamint egy adag házi – először főtt, majd sült – burgonya, fűszersóval. A sajt & bacon burger (1490 forint) ízvilágra csillagos ötös, a zsömle kalácsosságához nagyon jól passzol a ráolvasztott cheddar, a hús bátran és jól fűszerezett, és mire a köretek végére értünk, senki sem maradt éhesen.

Amíg falatozunk, a konyhából további merénylet készült ellenünk, így kötött ki előttünk egy házi csilivel tuningol jófajta burger (1490 forint), majd egy Philly cheese steak szendvics is, a félbevágott bagettben a hús természetesen hátszín, a szósz háromfajta sajtból készül, és ráadásul még megkínálták kaliforniai paprikával, gombával, és hagymával is. A Philly kérhető burgerverzióban is, ekkor a zöldségek, és a sajtszósz kerül rá feltétként a húspogácsára – nekem amúgy ez lett az aktuális kedvencem.

Egy jó vacsi után nem maradhatott el a desszert sem, jelen esetben az Angelo cukrászda tehető felelőssé a pisztáciás sütiért, amit a fotóskollégával, Totyival ketten a kidurranás határán elmajszoltunk. Közben figyeltük a betérőket, érkeztek fiatalok, családok kisgyerekkel (miniburger is van), és noha csak két hónapja nyílt a Burger Bisztró, máris kezd közel járni ahhoz, hogy a környék meghatározó helye legyen.

Ha eljönnél hozzám, én ilyet főznék neked – mondta egy kicsivel korábban Zsolt, és azt hiszem, ez az a gondolat, ami a legjobban megmutatja, milyen szellemiségben készülnek a burgerek itt, két kerület határán. Ha korábban tanácstalanok voltunk egy margitszigeti séta után, akkor megérkezett a legfrappánsabb válasz az éhségünkre.

(Fotó: Tóth István)