Egy rosszabb világban dolgozhatnánk akár heti hét napot, vagy hatot, de szerencsére nem ez a helyzet. Azért élhetnénk egy olyan világban is, ahol nem dolgozunk öt napot, hanem csak hármat. Főleg akkor, ha negyven fölött vagyunk.

Pontosan utóbbit állítja egy ausztrál Melbourne Institute Worker Paper, akik nemrégiben megjelent tanulmányuk szerint

A kutatók 3000 férfi és 3500 női önkéntes közreműködésével végezték el a kutatásukat. A tanulmány során a résztvevőknek komplett kognitív teszteket kellett elvégezniük, a szakemberek pedig elemezték a szokásaikat, a memóriájukat, a gondolkodásukat.

A kognitív tesztek során visszafelé kellett olvasni szövegeket, hangosan kellett olvasni, egy adott idő alatt kellett összepárosítani szavakat és számokat. A résztvevők egészen addig hatékonyan teljesítettek, amikor nem dolgoztak többet 25 óránál. Amint ezen a számon túlhaladtak, a nő és a férfi önkéntesek teljesítménye is romlani kezdett.

A tanulmány egyik legsokkolóbb megállapítása, hogy akik heti 55 órát dolgoznak, azok kevésbé hatékonyak, mint egy nyugdíjas korú dolgozó.

– Nagyon sok országban emelik a nyugdíjkorhatárokat, hogy az embereknek csak később és kevesebb ideig kelljen nyugdíjat fizetni. Ez azt jelenti, hogy egyre többen dolgznak idősebb korukban is – mondta Colin McKenzie, a Keio Egyetem professzora. – Az intellektuális stimuláció foka a munkaórák számán is múlhat. A munka kétélű fegyver, ugyanis képes stimulálni az agyi aktivitást de ugyanakkor a hosszú munkanapok fáradságot és streszt okozhatnak, amelyek ronthatják a kognitív funkciókat.

McKenzie rámutatott, hogy a munkaórák számában jelentkező különbségek fontosak, ha fenn akarjuk tartani a kognitív működést a középkorú és az idősebb korosztály estében, és arra is, hogy a részmunkaidős megoldás hatékony lehet a kognitív képességek megtartásában.

A rövidebb munkahetek témája már régóta ott lebeg a levegőben. Január elején futótűzként járta végig a magyar és nemzetközi sajtót a hír, miszerint Finnország nemrég megválasztott miniszterelnök asszonya négynapos és napi hatórás munkahétben gondolkozik. Mint az később kiderült, ez nem volt igaz: pusztán egy szenzációhajhász belga újságíró csúsztatása volt az egész.

A News Now finn újság számolt be arról, hogy a teljes világsajtó egy álhírt közölt tényként. A finn kormányprogramban egyáltalán nem szerepel a munkaidő csökkentése, és a miniszterelnöknek sincs semmiféle javaslata se a négynapos munkahétről, se a hatórás munkanapról. A portál szerint az álhír egy hatalmas csúsztatáson alapult, és közvetve egy Kontrast nevű osztrák laptól indult el. Sanna Marin – még azelőtt, hogy megválasztották miniszterelnöknek – 2019 augusztusában részt vett egy gazdaságpolitikáról szóló beszélgetésen, ahol a munkaidő csökkentése is felmerült témaként.

Mit is mondhatnánk a végére? Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél, azaz reméljük, hogy egyszer, a közeli jövőben valamelyik kormány összehoz egy négynapos munkahetet, amit aztán mindenki átvesz.

Ez is érdekelhet: