A több mint egy millió lakosú, Brüsszel nagyságú Hirosimáról a legtöbb embernek a második világháborús bombázás jut az eszébe, és ezt az emléket bizony nem is lehet – és talán nem is szabad – kitörölni a kollektív emlékezetből. Ugyanis amellett, hogy történelmünk egyik legnagyobb humanitárius tragédiájáról van szó, máig etikai és morális kérdések heves tárgyát képezi.
A hirosimaiak élete 1945. augusztus 6-án változott meg végleg, amikor reggel 8 óra 15 perckor ledobták az Egyesült Államok légierejének a B–29-es bombáját, amelynek következtében közel 150 ezer ember hunyt el, és további százezrek élete lehetetlenedett el.
Évtizedekbe telt, mire a város (valamennyire) kiheverte a bombázás fizikai, lelki és gazdasági következményeit, és hála a japánok szakértelmének, szorgalmának és precizitásának, Hirosimát sikerült újjáépíteni, így idővel újra a környék legjelentősebb városává válhatott. Arról viszont, hogy a bombázás előtt milyen pezsgő élet folyt a városban, már kevesebb szó esik, szerencsére ez a rövid kis vintázs felvétel betekintést nyújt nekünk ebbe:
És ha már a nukleáris fegyvereknél tartunk:
Ezért sokkalta pusztítóbb a hidrogénbomba az atombombánál
Az észak-koreai események után érdemes jobban megvizsgálni a kérdést.
