Az amúgy is szennyezett tengerekben aránytalanul nagy károkat okoznak az elvesző horgászfelszerelések, amiket direkt az állatok megölésére terveztek. Ez a fajta szennyezés ijesztő mértékű, de legalább már látjuk, mit tehetünk ellene.
Több milliárd horog, több százezer kilométernyi zsinór és háló kerül az óceánba minden évben, a mélybe süllyedt, sodródó halászeszközök viszont továbbra is csapdába ejtik a tehetetlen tengeri élőlényeket – ezt a jelenséget nevezik szellemhalászatnak (ghost fishing) – derült ki a Science Advances kutatásából.
Ezek az eszközök elképesztő mértékben halmozódnak az óceánokban, pedig azok szennyezése már eleve hatalmas kihívás elé állítja az élővilágot.
Most új perspektívába helyezik az ipari hulladék kérdését az ausztrál kutatók friss számításai: eszerint évente annyi horgászzsinór kerül a tengervizekbe, amely 18-szor körbeérné a Földet.
„A becsléshez összegyűjtött adatok maguktól a halászoktól származnak – mondta Kelsey Richardson, a Tasmániai Egyetem tengeri szocioökológusa. – Közvetlenül a forrásnál akartuk felmérni a halászeszköz-veszteséget.”
Richardson és munkatársai hét ország 450 halászával készítettek interjút, a halászeszközök használata és a veszteségeik mellett a szerintük a szennyezéshez hozzájáruló tényezőkről is kérdezték őket.
Az egyik főbb megállapításuk, hogy „a kisebb halászhajókról arányosan több halászeszköz veszett el”, mivel a nagyobb hajók jobb navigációval és halászeszköz-technológiákkal rendelkeznek, ami csökkenti a veszteségeket.
A vonóhálós halászat köztudottan károsítja a környezetet, és veszteséggel is jár a halászoknak a hálók elvesztése, mégis ezzel a módszerrel halásszák ki a tengeri élőlények negyedét.
A tendenciák alapján 65 év múlva annyi sodródó halászháló lesz, amivel beboríthatnánk az egész bolygót – jelentette ki a kutatócsoport. És ebben nincsenek benne a hobbi halászat/horgászat során elveszett felszerelések.
Bár rengeteg hulladék károsítja a tengeri ökoszisztémákat, a halászeszközök hatása aránytalanul nagyobb, mivel kifejezetten az állatok befogására és megölésére tervezték őket.
A szellemhalászat különösen káros a veszélyeztetett fajokra, például a cápák és ráják száma az elmúlt 50 évben 70 százalékkal csökkent. Ezek az állatok belegabalyodnak a hálókba, megsebesítik őket a horogsorok – egy 2019-es tanulmány több mint ezer ilyen esetről számolt be.
Jó hír, hogy a halászeszközök elvesztésének százalékos arányáról szóló mostani becslés alacsonyabb a 2019-esnél, mivel Richardson szerint „javultak a halászati technológiák, és elterjedtebb a halászeszközök megjelölése, nyomon követése és visszaszerzése.”
Ezen túl a mostani felmérés segít meghatározni, mit tehetünk, hogy még kevesebb halászeszköz tűnjön el a vizekben. Ilyen lehet az eszközök rendszeres javítása, a nyomon követés, a veszteségek bejelentése, az eszközök visszaszerzése, és a legpusztítóbb halászati gyakorlatok szabályozása.
(Forrás: Science Alert, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet: