Magyarország még csak barátkozik a kerti robotizációval, de a jövő elkezdődött, a tendencia egyértelmű. Mit tud egy korszerű robotfűnyíró és mit nem, és kinek érdemes váltania? Első kézből tudtuk meg a robotfűnyíróval gondozott Haris Parkban.
Stílusosan az év leghosszabb napján, a gondosan ápolt Haris Parkban tartott ízelítőt a svéd Husqvarna a robotfűnyírók múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A múltat kezdhetjük akár a cég 1689-ben indult történeténél is: a ma már profi erdészeti, park- és kertgondozási termékekről ismert vállalat fegyvergyárként startolt, és bár a mai logója utal a koronára is, eredetileg egy fegyvercső keresztmetszetét ábrázolta.
De ugorjunk egy nagyot, elvégre a Husqvarna Magyarországon is jelen van 1991 óta, és mára globálisan 14 500 alkalmazottja van, a fő vadászterülete pedig Európa, itt történik az eladások 51 százaléka. És ezek a vevők nyilván nem puskákat vesznek, hanem kerti eszközöket, méghozzá az utóbbi években egyre inkább robotizált kerti eszközöket.
Ám míg Skandináviában és Németországban lényegében megszűnt a benzines gépek használata, addig itthon csak a vásárlók egy százaléka használ robotfűnyírót.
Azért a tendencia Magyarországon is egyértelmű: óvatos becslés szerint 2026-ra 3,2 milliárd forint értékben ad majd el itthon robotizált termékeket a cég.
Indokolatlan bizalmatlanság
Magyarországon még nagyon új a robotika kerti alkalmazása, és van egyfajta bizalmatlanság is a robotokkal szemben – véli Volonics Zoltán értékesítési vezető –, amit nagyrészt az okoz, hogy sokan az olcsóbb megoldásokat választják, amelyeket nehéz beprogramozni, mert hozzájuk nem jár szakértői támogatás. Ez utóbbi viszont adott a Husqvarnánál, amely tavaly több mint kétezer robotfűnyírót adott el, és ezekhez nyújtott szakértői segítséget:
csak a terep felmérése után ajánl modellt a felhasználóknak, és segít a készülék pontos beprogramozásában, sőt a határolóvezetékek elhelyezésében is, hogy a robotfűnyíró zavartalanul működhessen.
Mert igény van, és a növekedési potenciál is hatalmas. A vállalat felmérése¹ szerint tízből hat magyarnak van saját kertje, de csupán a hét százalékuk vesz igénybe esetenként szakértői segítséget. A top 1 utált munka a gyomlálás, de dobogós a tipikus férfimunkának számító fűnyírás is.
Így lehetséges, hogy bár a többségnek hagyományos fűnyírója van (az elektromos–benzines arány 45–45 százalék), robotfűnyírót csak egy százalék használ, ellenben 63 százalék szívesen kipróbálná.
Van egy szűk réteg (négy százalék), akik vettek, de nem használják, Volonics szerint a fent vázolt olcsó, szakmai támogatás nélküli vásárlások miatt. Holott ma már valójában nem is igazán kérdéses, mit válasszunk, és a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően egyre kevésbé lesz az.
Valamiért a robotporszívókkal ellentétben a robotfűnyírók még nem nyertek polgárjogot nálunk, holott a kettőt – teljesen logikusan – együtt kezdték fejleszteni, amikor a cég még az Electroluxszal közös konszernt alkotott. Az egyik elsőszériás modell még napelemes volt, ezt 1998-ban gyártották, és a mai napig is üzemképes. Ez elárul valamit a robotfűnyírók tartósságáról is, de az csak az egyik szempont a sok közül.
„Csendes, biztonságos, időt takarít meg, nem fogy ki a benzin, van szervizháttér, és lopás elleni védelem” – sorolják az előnyöket. Az egyik legfontosabb azonban, hogy
szakszerűbben vág, napi egy-két millimétert, így a hulladék szerves trágyaként hasznosul a talajban, és a fű is nehezebben ég ki.
A gép random útvonalon megy a saját programja alapján, és a legkisebb ellenállást észlelve hanyatt-homlok az ellenkező irányba vonul – az érzékelők például kikerülik a kertekben megbújó sünöket és más kisállatokat is. Egyes gépek akár 70 százalékos rézsün is képesek dolgozni – például hazai borászatok alkalmaznak ilyeneket a tőkék közt –, és két-három év alatt meg is térül az áruk.
Ezek az előnyök triviálisak, így érdemes lehet megemlíteni, hová nem való. Nos, a nagyon egyenetlen, vakondtúrásokkal és egyéb ijesztő talajfélékkel teli kertekbe nem az igazi; ha valaki nagyon speciális kertet akar, például csak adott ösvényeket vagy különleges mintát nyírni, illetve a fákkal túl sűrűn benőtt, leárnyékolt kertekkel is gond lehet. Érdemes tehát szakértők segítségét kérni, mert van, ahol a vezetőszálas, máshol a GPS-alapú megoldás működhet.
A vállalat 1998 óta fejleszti és gyártja az Automower termékcsalád készülékeit, amiből ma Magyarországon 15-féle modell kapható lakossági felhasználásra, amelyek a kisebb városi kertektől kezdve az akár 5000 négyzetméteres területekig bármivel elbánnak. Applikációval programozhatóak, távvezérelhetőek és -felügyelhetőek.
Bizonyos típusokban van GPS-alapú lopási nyomkövetés is, így nemhogy riasztást ad a rendellenes működésről, de folyamatosan jelzi is, hol van a készülék.
De arra az alapproblémára is külön megoldást dolgozott ki a cég, hogy a fűnyírói visszataláljanak a dokkolóba, akár a műszakjuk végeztével, akár ha simán merülni kezdenek. És a technológiai fejlesztés folyamatos, például mostanában mutatják be a CEORA nevű, új technológián alapuló robotfűnyírót, ami tízszer akkora területet, mintegy öt hektárt is képes kezelni, és határolóvezeték nélkül, és műholdak segítségével működik.
A távolabbi jövőben pedig drónok viszik majd egyik telephelyről a másikra a fűnyírókat, így még hatékonyabban dolgozhatnak majd, és továbbra is minimális emberi beavatkozással, ami lényegében a beüzemelésre és a szervizelésre korlátozódik. De a szervizelés ma is már kicsit sci-fi: nemcsak a kopó alkatrészek cseréjét és az akku téli életben tartását jelenti, de szoftverfrissítést is.
¹ A reprezentatív kutatást a Pulzus készítette a 18 év feletti magyar lakosság körében. Az online felmérésben 1061 fő vett részt, az adatgyűjtési időszak 2023.05.24.–06.08. között volt.
Ez is érdekelhet: