A bécsi környezetvédelmi szervezet, a Die Umweltberatung arra biztatja az osztrák főváros lakóit, hogy csatlakozzanak a No Mow May – fűnyírásmentes május mozgalomhoz, és egy hónapon át ne nyírjanak füvet a kertjükben. Ezzel sokat tehetnek a növények és rovarok fajgazdagságáért a kertjükben, és a szemléletváltozásért a fejekben.
A fűnyírásmentes májust 2019-ben, Angliában hirdette meg először a Plantlife nevű szervezet, hogy ezzel is támogassák a kertekben a fajgazdagságot, és tudatosítsák az emberekben, hogy a vadvirágokkal tarkított gyep nem a hanyagság, hanem a környezettudatos szemlélet jele.
A sokak által irigyelt és mintának tekintett makulátlan angol gyep a beporzók és rovarok szempontjából ugyanis kietlen sivatag, amit ráadásul agyonvegyszereznek – trágyáznak és gyomirtóznak -, hogy „szép” maradjon.
A heti fűnyírás pedig felér egy tömegmészárlással: az oda tévedő méheknek, rovaroknak esélyük sincs, hogy túléljék. A fű között nyíló százszorszép, ínfű és veronica ezzel szemben terített asztal a méhek, pillangók és más rovarok számára, ráadásul az ilyen gyep kevesebb gondozást is igényel. Nem kell sem trágyázni, sem gyomirtózni – de még öntözni sem –, és elég évente öt-hét alkalommal végigtolni rajta a fűnyírót.
Aki igazán odafigyel az apró lakókra, az este vagy hűvösebb, felhős napokon nyír füvet, és nem a terület egészén, hogy a rovaroknak legyen hova menekülniük. Sőt, a még ennél is környezettudatosabbak a kaszát és a sarlót részesítik előnyben a fűnyíróval és a fűkaszával szemben. A nyesedéket két-három napig a földön kell hagyni, hogy a rovarok más helyet kereshessenek maguknak, a magok pedig ki tudjanak hullani a növényekből – utána viszont össze kell gereblyézni, és mehet a komposztba vagy az állatoknak.
Akinek elég nagy a kertje, egy részén kialakíthat virágos mezőt is, amelyet elegendő évente egy-két alkalommal lekaszálni, de a kert többi részén sem kell havonta egy alkalomnál gyakrabban füvet nyírni.
Főleg a pillangóknak nagy segítség, ha ősszel marad egy kis sarok a kertben, ahol elmarad a fűnyírás – itt zavartalanul áttelelhetnek a hernyóik és bábjaik.
És ha már kertészkedés, a Die Umweltberatung arra is felhívja a figyelmet, hogy nemcsak a háztartásban, de a kertben is érdemes kerülni mindenféle műanyagot. A virágföldes zsákok számát például úgy lehet csökkenteni, hogy a cserepes, dézsás növények földjét megfrissítjük komposzttal – átültetés helyett, palántákból pedig olyanokat választunk, amelyek műanyag helyett lebomló konténerekben vannak.
De a legjobb, ha magunk neveljük őket. A már meglévő műanyag cserepeket, kertészeti eszközöket érdemes megbecsülni és minél tovább használni – kivéve azokat, amelyek PVC-ből vannak. Ezek a műanyagok ugyanis könnyen kioldódó lágyítókat tartalmaznak, amelyek károsítják a májat, a vesét és a hormonrendszert.
Nem árt vigyázni a neten terjedő DIY-kertészeti ötletekkel is, mert hiába újrahasznosítás, nem mindegyik környezetbarát. Nem jó ötlet például régi autógumiba, gumicsizmába vagy PET-palackba növényt ültetni, és az olcsó habarcsláda sem jó virágládának.
Érdemes olyan növényeket választani, amelyek több éven át díszítik a kertet, jól bírják az időjárás viszontagságait, és ezen az éghajlaton honosak – így nem kell állandóan pótolni őket.
(Forrás: Bécs Város | Nemzetközi Irodák)
Ez is érdekelhet: