Hol a legjobb kezdeni a Nemzetközi Hygge Napot? Naná, hogy a hyggézés apostolainak otthonában, ahol a dánokról, magyarokról, meg a friss lakber-dizájn irányokról is megtudtunk sok mindent.
Létezhet-e hitelesebb hely hyggézésre, mint egy dán lakberendezési üzlet? Nem. Azért jelentjük ki egyértelműen, mert a Jysk Duna Plázában lévő üzletében láttuk, hogy a hygge feltalálói, a letisztult, minimalista stílus apostolai nemcsak a génjükben hordozzák a műfajt, de évről évre átfogó kutatások alapján alakítják ki az új termékeik dizájnkoncepcióját. Természetesen az idén is.
Szóba kerültek a jól ismert boldogság-rangsorok, ahol rendszeresen a dánok küzdenek meg az első helyért néhány északi riválissal. Pedig „különös módon a dánoknak semmi okuk nem volna boldognak lenni, amennyiben a külső környezetük zord, hideg, télen többnyire sötét, és úgy általában nem túl barátságos”, mondta Dúll Andrea környezetpszichológus, a beszélgetés egyik résztvevője.
De éppen ez a lényeg: az északi népeknek kompenzálniuk kellett az ellenséges környezetet, és ki kellett találniuk módszereket a jó hangulat megalapozására és fenntartására. S lőn hygge, lagom, friluftsliv, szauna és társaik. Igen, némi alkohol is, de ne kanyarodjunk el.
Ezért aztán a dánok (is) mestereivé váltak, hogyan lehet egy-egy formás, kellemes színű, textúrájú dizájntárggyal otthonosságot, nyugalmat teremteni, teret adni egy kis pihenésnek, elengedésnek. És ebben van közös nevező, amennyiben a Jysk felmérése szerint a magyarok 70 százaléka otthon tud a legjobban kikapcsolódni. Ugyanakkor az otthon – magyarázta Dúll Andrea – nekünk, magyaroknak elsősorban a saját teret jelenti, amit mi uralunk, és legszívesebben kitennénk egy nagy „Magánterület” táblát a bejáratához. De nem teszünk, mert úgyis tudjuk, hogy tényleg magánterület.
Elhangzott rengeteg statisztika, mert valóban komoly felméréseket végzett a Jysk, a lényeg, hogy bár a magyarok közel fele végzett valamilyen felújítást az elmúlt három évben, ezek zömmel eseti, a lakás egy-egy részére koncentráló felújítások voltak.
A felújítások sztárhelyisége a konyha, sztárbútora az ágy.
Bútort inkább akkor cserélünk, ha muszáj (tönkrement a mostani vagy költözünk), míg kiegészítőkre évente átlagosan 30 ezer forintot költünk. Az ágyat kivéve nagyobb bútort ritkán veszünk, kanapét például csak tízévente, íróasztalt meg szinte soha, ebben a fiatalok a kivételek. A bútorvásárlás legfontosabb szempontjainál az ár, a kényelem és a praktikum fért fel a dobogóra. A dizájn (nyolc százalék) és a fenntarthatóság (két százalék) a fasorban sincs.
„A hygge, mint filozófia sokat segíthet otthonunk berendezésében is, hiszen a szép tárgyak, az önmagunkkal való törődés, a hétköznapi kényeztetések – akár tudatosulnak, akár nem – mind segíthetnek a boldogság, a biztonság érzésének megteremtésében – folytatta Dúll Andrea. – Nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni. Kutatások is bebizonyították, hogy
egy csésze forró ital, amit két kezünkben fogunk, tudat alatt beindít egyfajta pozitív hozzáállást a bennünket körülvevő környezethez és emberekhez”.
Mondanunk sem kell, a friss Jysk kollekció is a hygge életérzése fókuszál. Rikke Blæsild, a cég termékválasztékért és formatervezésért felelős menedzsere bemutatta a két fogalomra, a release-re és a belongingra épülő kollekciókat.
- A release, vagyis az elengedés az évek óta jelen lévő bizonytalanságra reflektálva az optimizmust és a boldog pillanatokat ünnepli. Olyan retro trendeket használ, mint például a steppelt felületek vagy a hetvenes évek ihlette narancssárga és rózsaszín színek, amelyek a kék tónusokkal, a homok és a világosszürke árnyalataival keverve kiemelik az egyszerű formákat és a színek közötti játékot vagy épp a kontrasztokat.
- A belonging a „slow living” jegyében a megnyugtató terekre összpontosít. Ehhez olyan természetes anyagokat használ, mint például a fa vagy a természetes szálakból készült textíliák, amelyek a vidéki házak hangulatát idézik. A zöld, a világoskék, valamint a barna és a szürke semleges árnyalatai olyan teret teremtenek, amelyben újra kapcsolatba kerülhetünk a természettel, egymással és önmagunkkal.
A cég kutatások alapján fejleszti a termékeit, amit az alapkoncepción, a színek és anyagok használatán túl is sok minden alátámaszt. Blæsild kiemelte például a kültéri kollekció egyes elemeit:
egyre népszerűbb például a kerek asztal, ahol mindenki ugyanúgy lát mindenkit, és ami tökéletesen beleillik a skandináv egyenlőség-eszménybe.
Új trend, hogy kisebb kültéri bútorokat is gyártanak, amik akár egy kis teraszon is elférnek. Jókora kínálat van kiegészítőkből, piknik kosárból, textíliákból, evőeszközökből. Hangsúlyosak a fények is, az egyre hosszabbodó nappalokat igyekeznek még inkább elnyújtani, hadd legyen még hangulatosabb a közösen töltött idő.
A fény szerepéről Dúll Andrea is beszélt, mondván már egy gyertya is teljesen más hangulatot teremt, mert bár nagyrészt nem tudatosul bennünk, de a megszokotthoz képest mást fénye mellett illata, hangja is van, rá-ránézünk, ahogy a viasz folyik le a láng alatt.
Vagyis az apróságoknak hatalmas szerepe van a hygge-érzés megteremtésében, és ha csak motoszkál bennünk, hogy feldobjuk a lakást új kiegészítőkkel vagy a vakmerőbbek egyenesen új bútorokkal, akkor nem kérdés, hogy megéri mindjárt az ősforráshoz járulni, és kiválogatni egy egymáshoz is passzoló kollekciót a bőséges kínálatból.
(Fotók: Jysk)
Ez is érdekelhet: