Divat lett egy-egy napszakban nem enni semmit. De mit mond a tudomány az időszaki böjtről, és hogyan érdemes kezelnie annak, aki belevág?
Több ismerőstől hallottam az elmúlt időszakban az időszaki böjtről, amikor egy-egy napszakban nem esznek semmit.
„Délután öttől csakis vizet és kávét” – mondta a legtudatosabb közülük.
Ő mindössze annyi engedményt tesz magának, hogy diplomáciai okokból nem utasítja vissza az édesanyja süteményét, ami indokolt is, elvégre csak mintegy kéthetente jut hozzá. Más a sportolást vagy az egészséges táplálkozást egészíti ki a rövidebb ideig tartó koplalással. De valóban egészséges ez, vagy csak egy újabb trend?
Egy tanulmány szerint az időszaki böjt (IB) valóban több előnnyel jár:
- fokozza az anyagcserét, amivel segíthet a fogyásban, illetve
- segíthet csökkenteni a gyulladást a szervezetünkben.
A Salt Lake City-i Intermountain Healthcare Heart Institute kutatásában 67 résztvevőt vizsgáltak hat hónapon keresztül, és mindegyiküknek volt legalább egy metabolikus szindrómás jellemzője, például elhízás, magas vérnyomás vagy nem kezelt 2-es típusú cukorbetegség. Kicsi, mégis fontos vizsgálat volt, mert bár a böjt sok kultúrának hosszú évszázadok óta szerves része, az IB a nyugati civilizációban az elmúlt években vált divatossá.
Mostanában elkezdtem alkalmazni az IB-t, teljesen tudománytalanul, olykor félnapos szüneteket tartva, mert utána jobban esik az evés, nincs telítettségérzés. És mint kiderült, valóban nincs szabványosított módszer, legfeljebb népszerűbbek vannak. Van, aki heti egy vagy két napon csak vizet iszik; más simán csak nem eszik egy adott napszakban; és népszerű „csak a déltől nyolcig” lehet enni módszer is. A lényeg, hogy egy meghatározott idősávban csak vizet fogyaszthatunk.
Az elgondolás szerint az IB aktiválhat egy anyagcsere-kapcsolót, ami arra készteti a sejteket, hogy a cukor helyett a zsírt kezdjék el használni energiaként.
És mit mondott erre a kutatás? A résztvevők közül 36-an négy héten keresztül heti két napon csak vizet ittak, utána 22 héten át heti egy napon művelték ugyanezt (és sosem böjtöltek egymás utáni napokon). További 31 résztvevő kontrollcsoportként működött, nem változtattak sem az étrendjükön, sem az életmódjukon.
A vizsgálat végén a kutatók megállapították, hogy az időszakos böjtölést alkalmazó csoport résztvevőinél alacsonyabb volt az inzulinrezisztencia és a metabolikus szindróma jellemzőinek aránya, továbbá magasabb volt a galektin-3 fehérje aránya – ennek gyulladáscsökkentő hatást tulajdonítanak. Alapvetően úgy tűnt, az IB egyszerre csökkenti a gyulladást és vált ki olyan hatást, mint a 2-es típusú cukorbetegek glükózszintjének csökkentésére használt gyógyszercsoport.
Ugyanakkor ez nem csak a fenti betegségekben érintettek számára fontos.
A gyulladás több egészségi mutatóval összefüggésbe hozható, Benjamin Horne, a tanulmány vezető kutatója ezek közül a szív- és keringési rendellenességeket emelte ki. De a magasabb gyulladási szint az autoimmun betegségektől kezdve az asztmáig sok mindenhez kapcsolódhat.
Az IB tehát mindenképpen több puszta divathóbortnál, vannak bizonyítható előnyei. A fő fegyvere, aminek a népszerűségét is köszönheti, hogy egyszerű, könnyen betartható, és nem igényel nagy áldozatot, elvégre nem követel hetekig tartó koplalást. Könnyen a saját igényeidhez, lehetőségeidhez igazíthatod, mindenesetre Horne ajánl egy alapszabályt:
„A legjobb rutin az, amit hosszú távon is képes vagy tartani, és a tanulmány alapján még az alkalmi böjtnek is lehetnek pozitív egészségi hatásai.”
Egy nemrég publikált tanulmány szerint a készételek, gyorsételek és feldolgozott élelmiszerek terjedésével párhuzamosan világszerte nőtt a kalóriabevitel az elmúlt évtizedekben, például egy átlagos magyar naponta 3320 kalóriát fogyaszt (tíz éve ez még csak 3055 volt), míg a világátlag 2946 kalória.
Ráadásul vészjóslóan közelegnek az ünnepek, úgyhogy az aktuális bejgliakciók mellett jó tudni a fentiekről is.
(Forrás: MIC.com, fotók: Unsplash)
Ez is érdekelhet: