A megoldás nem csak nagyon egyszerű, de az egyik, régóta ismert korabeli falrajzon látható is, csak eddig nem úgy néztünk rá.
Djehutihotep sírjának egyik falrajza (nyitóképünkön), azt ábrázolja, ahogy a rabszolgák egy óriási szobrot húznak, miközben egy alak korsóból vizet önt a szán elé. Sokáig gondolkoztak rajta a tudósok, milyen rituális jelentése lehet ennek – most azonban az Amszterdami Egyetem kutatói rájöttek, nagyon is praktikus okból locsolták a homokot: mert úgy könnyebb húzni rajta nagy tömegű tárgyakat. Modellezték is: a szán kicsinyített mását száraz és nedvesített homokon is meghúzták, és a nedves homokon nem csak hogy elegendő volt kisebb erőkifejtés, de a homok sem torlódott fel a szán előtt.
A piramisok építésének egyik legfőbb rejtélye az volt, hogyan tudták a puha homokon szállítani a többtonnás kőkockákat. Hát nagy valószínűséggel így, vizes homokon. De honnan volt víz a sivatagban? – tehetik fel a kérdést az örök szkeptikusok, mivel azonban minden piramist a Nílus közelében építettek, ez sem lehetett akadály.
Reméljük, az amszterdami kutatók a Stonehenge-kérdésnek is nekifutnak.
(Forrás: LiveScience)
