Mindjárt elmagyarázzuk.
A cím tényszerű, de azt sugallhatja, valamit nagyon elbénáztak a kínaiak. Pedig nem. Az aeroszol légnemű közegből és a benne szétoszlatott, apró, szilárd részecskékből vagy folyadékcseppekből áll. Természetes úton is keletkezhet – például amikor por vagy homok kerül a levegőbe –, és emberi tevékenység hatására is létrejöhet: ilyen az elégett üzemanyag okozta sűrű füst. Károsíthatja az ember egészségét, és a mezőgazdasági termelékenységre is negatív hatással van.
2006 és 2017 között a kínai kormány komoly erőfeszítéseket tett a tisztább levegőért, a szállópor-koncentráció csökkentéséért.
Ezzel évente legalább félmillió emberéletet menthettek meg.
Ez remek – hol a gond? Ott, hogy az üvegházhatású gázokkal ellentétben – amelyek felfogják a hőt a légkörben, ezáltal gerjesztik a globális felmelegedést – az aeroszolrészecskék visszaverhetik a napfényt a világűrbe közvetve, vagy a felhőkkel kölcsönhatásban. „Ez azt jelenti, hogy a globális felmelegedés bizonyos hatásait az aeroszolszennyezés palástolja" – idézte az Carnegie Tudományos Intézet közleménye Cseng Ji-hszüant, az Environmental Reseach Letters tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezetőszerzőjét.
Vagyis azzal, hogy Kína csökkentette a szállópor mennyiségét, nemcsak a saját országukban, hanem az egész északi féltekén mintegy 0,1 Celsius-fokos, üvegházhatású gázok előidézte felmelegedést okozott.
Ez nem hiba, csak mellékhatás, Ken Caldeira, a tanulmány társszerzője így fogalmazott: "A szállóporszennyezéssel kapcsolatos egészségi kockázatok nagyon súlyosak, és a csökkentésükre irányuló erőfeszítés megkérdőjelezhetetlenül jó dolog. Azért is fontosak, hogy megértsük, a jelenlegi és jövőbeni erőfeszítések a levegő minőségének a javítására minként állítanak további kihívásokat a klímaváltozás elleni nemzetközi harcban.”
Ez is érdekelhet:
(Forrás: MTI)
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
