Hivatalosan is megkezdődött az idei árvízi időszak.
Kína több térségében is súlyos árvizekre és aszályokra lehet számítani 2026-ban - jelentette szerdán a kínai állami média a vízügyi hatóságok tájékoztatása alapján. A vízügyi minisztérium közlése szerint április 1-jén hivatalosan is megkezdődött az idei árvízi időszak, előrejelzések szerint az idei szezonban
az északi, hagyományosan száraz térségekben is az átlagosnál súlyosabb áradások fordulhatnak elő, miközben a tájfunok várhatóan északabbra húzódnak, és belső területeket is érinthetnek.
Az előrejelzés regionális és időszakos váltakozó árvíz- és aszályhelyzetet valószínűsít.
A minisztérium elmondta, hogy április és május között a Gyöngy-folyó deltájában, valamint Fucsien és Csöcsiang tartományban, továbbá a Jangce középső szakaszán helyenként a riasztási szintet is meghaladó árvizek alakulhatnak ki. Június és augusztus között többek között a Szungliao vízgyűjtőjén, valamint a Haj- és Gyöngy-folyónál jelentős áradások várhatók. Ezzel párhuzamosan a délnyugati térségekben, illetve a Jangce középső és alsó szakaszán, valamint Hszincsiang északi részén időszakos aszályok is kialakulhatnak a magas hőmérséklet és a kevés csapadék miatt.
Már március végén is jelentős esőzések sújtották az ország több déli tartományát: három nap alatt több mint 50 milliméter csapadék hullott mintegy 154 ezer négyzetkilométeren. A hatóságok megnyugtatják a lakosságot, hogy az idei árvízi időszak kezdete megfelel a sokéves átlagnak, és a kormányzat már megkezdte a felkészülést: országszerte több ezer javítási projekt zajlik.
(Forrás: MTI, illusztráció: ChatGPT)
Ez is érdekelhet:
1956 elfeledett drámai eseménye: a jeges ár, amikor repülőkről bombázták a több száz kilométeren befagyott Dunát
Nem ez jut eszünkbe 1956-ról, pedig a század egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája volt Magyarországon.
Villámárvizekre készül Bécs, ezért történelmi infrastruktúra-fejlesztésbe kezd
Szennyvíztörténeti kiállítás is kíséri a csatornázási művek 270 millió eurós projektjét.
Akár ötször több tűz lehet Magyarországon a szárazság miatt a század végére
Ha nem csökken a szén-dioxid-kibocsátás, a klímaváltozás tüzesebbé teszi Magyarországot.
