Miért nem tisztítják a szoba levegőjét a növények, ha egyszer tisztítják? Lesújtó választ ad a tudomány.
Jelentősen felértékelődött az otthon a járvány és a lezárások idején, többek között igyekeztünk ügyesebben szeparálni a lakást, minőségibb környezetet teremteni, ennek részeként pedig gondosabban bánni a kerttel, a terasszal. Beszereztünk szobanövényeket is, melyek jelenléte bizonyítottan javítja a közérzetet, ami nem csak járvány idején jön jól.
Néhány tudós elkezdte vizsgálni, hogy a szobanövények képesek-e gátolni a covid terjedését zárt térben. A kísérletek alapján a növények korlátozhatják a szennyező anyagokat és a levegőben szálló illékony szerves vegyületeket (VOC), ezért ésszerű feltételezni, hogy jelentősen megtisztítják a levegőt. Ám ez sajnos nem egészen igaz.
Szobanövények vs. városi szennyeződés
A jó nevű Air Quality, Atmosphere & Health folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint a beltéri cserepes növények képesek eltávolítani a városi levegő egyik fő szennyezőjének számító nitrogén-dioxidot (NO2). A kísérletben három gyakori növény, a vitorlavirág (spathiphyllum wallisii), az illatos sárkányfa (dracaena fragrans) és a legénypálma (zamioculcas zamiifolia) szerepelt, gondosan ellenőrzött körülmények közt. Ezeket a növényeket egy 0,15 köbméteres kamrában megnövelt mennyiségű NO2 hatásának tették ki, így a kutatók megmérhették, mennyi szennyezőanyagot távolítanak el egy óra alatt.
Nos, a növény és a virágföld együttes hatására a NO2 mintegy 47-62 százaléka távozott el egy órán belül – foglalta össze Christian Pfrang, a tanulmány szerzője, a Birminghami Egyetem légkörtudományi docense.
Hasonló eredményt mutattak a régebbi tanulmányok is, más növényfajokkal és szennyező anyagokkal. A NASA 1989-es kutatása szerint a gerbera jamesonii és a bambuszpálma (chamaedorea seifrizii) eltávolíthat illékony szerves vegyületeket, például a benzolt, a formaldehidet és a triklór-etilént. 2009-ben egy, a HortScience-ben megjelent tanulmány arról számolt be, hogy a hálóslevél (fittonia) és a páfrányarália (polyscias fruticosa) képes eltávolítani a toluolt, az oktánt és a triklór-etilént.
Ezek a tanulmányok bemutatják, hogy a növények milyen szerepet játszhatnak a beltéri légszennyezés csökkentésében. Csakhogy...
A valódi légtisztító hatás elenyésző
Még ne rohanj a legközelebbi kertészetbe: a tudomány szerint ugyanis a szobanövények remekelnek kutatási körülmények közt, de a való világ másképp működik. Az épületek környezetét vizsgáló Bryan Cummings 2019-es tanulmánya (megjelent a Journal of Exposure Science & Environmental Epidemiology szaklapban) alapján a cserepes növények nem javítják jelentősen a beltéri levegő minőségét.
Bár – mint fentebb láttuk – valóban eltávolítanak bizonyos szennyező anyagokat a levegőből, egy épület vagy egy helyiség nagyban különbözik a zárt kamrától.
Még Pfrang kecsegtető kísérletében is jelentősen változik a növények által eltávolított NO2 mennyisége, ha szoba méretben számolunk. „A hatékonyság erősen függ a szellőztetéstől és a szoba méretétől – magyarázza Pfrang. – „Úgy becsüljük, hogy egy rosszul szellőző, kicsi szobában öt növény akár a NO2 húsz százalékát is eltávolíthatja, ha erősen szennyezett a környezet. A nagyobb helyiségekben lényegesen több növényre lenne szükség, a jól szellőző helyiségekben pedig kevésbé számítanak a növények.”
Egy nagyobb szobában több időre van szükség a szennyezőanyagok eltávolításához, és a folyamatos szellőzés miatt a benti levegő már azelőtt távozhat az épületből, mielőtt a növények érdemben csökkentenék a szennyező anyagok koncentrációját.
Számszerűsítették is a szobanövények levegőminőség javítására gyakorolt hatását: 12 kamrakísérletet tanulmányoztak át, ahol a növények csökkentették a VOC-t, majd az eredményeket szabványos légtisztító teljesítménymutatókra konvertálták. Az eredmény alátámasztja a fenti gondolatmentet, vagyis a szobanövények képesek megtisztítani a levegőt, csak nagyon nem hatékonyan, valószínűleg érdemi eredmény nélkül.
„Elemzésünk szerint egyetlen szobanövény ezerszer-tízezerszer lassabban tisztítja meg a levegőt bizonyos VOC-któl, mint egy tipikus háztartási HEPA-szűrő. Más szóval egy vagy akár egy egész csoport növény hatása a beltéri levegő minőségére elenyésző” – közli a lesújtó eredményt Cummings.
Gyakorlatilag üvegházban kellene élnünk, ha kizárólag a szobanövényektől várnánk a jó levegőt, rengeteg zöldre lenne szükség minden egyes négyzetméteren, Cummings szerint legalább több száz növényre egy tipikus irodai szoba vagy hálószoba megtisztításához. Egyik szoba sem látná el a funkcióját már a legszerényebb becsült szükséges növénymennyiségnél is.
Továbbá nem pakolhatunk tele egy helyiséget ész nélkül növényekkel, mert van, amelyik VOC-t bocsát ki (például benzenoidokat és fenilpropanoidokat), továbbá az erős páratartalom miatt penészesedést is okozhatnak.
Jobb módszer is van, mint összenövényezni mindent
Mit tegyen hát egy egyszerű növénykedvelő, ha tiszta levegőt szeretne? Megoldás lehet az aktív zöldfal vagy egy légszűrőrendszer, mondja Pfrang.
Cummings még egyszerűbbet javasol: ha jó környéken laksz – szmogtól, párától, autópályától, erőműtől távol –, akkor egyszerűen nyiss ablakot, annál fenntarthatóbb módszer nincs. Ugyanakkor szerinte „egy megfelelő méretű HEPA-szűrő is javasolt, mert rendkívül hatékonyan távolítja el a levegőben lévő részecskéket, amelyek vírusokat hordozhatnak, asztmát okozhatnak vagy allergének lehetnek.”
És van még egy módszer. Mint Cummings mondja, a szennyezőanyagok minimalizálásának legjobb módszere, ha ki sem bocsátjuk azokat, vagyis célszerű az erős vegyszerek helyett vízzel, szappannal, természetes anyagokkal takarítani, nem gyújtani füstölőt, gyertyát, gáz helyett kerámia vagy indukciós főzőlapot használni.
Ez legalább olyan hatékony, mint ablakot nyitni.
(Forrás: Popsci, borítókép: Andrea Davis / Unsplash)
Ez is érdekelhet: