Kertészkedni annyira egészséges, hogy van, ahol receptre is felírják.

Érdekes megállapítást tett közvetlenül a pandémia előtt a Budapest zöldfelületeit vizsgáló intenzitás térkép; a város fejlődéséről hajlamosak vagyunk a nagyberuházásokra gondolni, érthetően, mert az irodaházakról, sportközpontokról, és hasonló fejlesztésekről hallunk naponta. Ehhez képest a felmérés a zöldfelületekről megállapította, hogy

a legnagyobb arányban a kertvárosokban csökkent a zöldfelület az elmúlt években.

Ez úgy lehetséges, hogy a házak mellé parkolók, medencék, teraszok épültek, a kertek egy részét járólapokkal fedték el. Vagyis mindannyiunk szemléletén változtatnunk kell, már csak azért is, mert a kertészkedés az egyik legjobb stresszoldó.

A pandémia fordulatot hozott, felértékelődött az otthon, és benne a kert szerepe is. 2020-ban remek évet zártak a kertészetek, akár kis helyen, előkertben, teraszon is elkezdtünk zöldséget, gyümölcsöt, fűszereket termeszteni, számos komposztálót telepítettünk, és még egy generációs trend is felbukkant: kiderült, hogy a huszonévesek különösen fogékonyak a műfajra. Azóta megint eltelt kis idő, így most a kérdés, mennyire tartós a trend?

Mindenesetre nem árt nyomatékosítani: a kert nemcsak a növényvilágnak fontos, az ember számára is a legjobb stresszoldók egyike, olyannyira, hogy Angliában receptre is felírja a helyi egészségügyi hatóság. Összeszedtük, mi mindent érdemes szem előtt tartani.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója szerint a jó egészség a fizikai, mentális és szociális jóllét együttesen. „Egy fontos dolgot már elfelejtettünk: mi is állatok vagyunk, és így egy rendszer részei” – nyilatkozta a Guardiannek Alistair Griffiths professzor, a brit Királyi Kertészeti Társaság (RHS) igazgatója, aki szerint sokan a természettől különállónak tekintik magukat, holott nagyon is a részei vagyunk.

Az amerikai pszichiátria atyjaként emlegetett Benjamin Rush már a 19. században dokumentálta a kert pozitív hatását a mentális betegségben szenvedőkre, míg az elmúlt évtizedekben világszerte számos helyen elterjedt a kertterápia, így itthon is, ahogy a Pécsi Tudományegyetem összefoglalója írja.

Kutatások bizonyították, hogy a mindennapi kertészkedés oldja a stresszt; hogy már azoknál is mérhetően csökken a stressz-szint, akik hetente két órát a szabad levegőn töltenek; hogy azok a kórházi ápoltak, akiknek zöldre néz az ablakuk, hamarabb felépülnek.
Nem csoda, hogy gyógyít – Fotó: Jan Canty / Unsplash

Jobb hely lett a környékünk

2020-ban az RHS végzett egy kísérletet Salfordban: a kutatók házról házra jártak, különböző előre elültetett növényeket kínáltak, önöntöző ládákban (tehát gondozni sem nagyon kellett őket), pluszban opcionálisan egy facsemetét. Csupán az emberek 13 százaléka fogadta el, és közülük is a felük sem akart fát. Ám miután a ládák a helyükre kerültek, a résztvevők arról számoltak be, hogy egyre büszkébbek a környékükre.

Néhányan, akik kimaradtak a kísérletből vásároltak növényeket, miután látták a szomszédok „kivirágzását”, mások évek óta először álltak szóba a szomszédjukkal, és a stresszt szabályzó kortizol hormon jelentős emelkedését mérték. „Emberi joggá kellene tenni egy kiskertet, olyan létfontosságú számunkra” – összegez Griffiths.

A legokosabb kialakítani egy mindfulness-kertet direkt az érzékszerveink számára:

  • gondoskodj arról, hogy bent hagyd a telefonodat,
  • válassz olyan növényeket, melyek legalább két érzékszervre hatnak,
  • legyen dús, változatos a kert,
  • ültess ehető növényeket, fűszereket, zöldséget, gyümölcsöt.
A kaktusz legalább két érzékszervre biztosan hat - Fotó: Yen Vu / Unsplash

De a stresszoldó kertnek további fortélyai is vannak:

  • Szériafelszerelés lehet a muskátli, a levendula vagy a rozmaring, melyek szárai, virágai és levelei illóolajokat tartalmaznak, tapinthatóak és illatosak, és a legkisebb dörzsölésnél is olajat bocsátanak ki, vagyis erősen hatnak az érzékszervekre.
  • Nagyon jól jársz egy almafával: beleharaphatsz a friss, roppanós gyümölcsbe, hallhatod a tompa puffanást, ahogy az alma lepottyan a földre, és ha rögtön a fa alatt megeszed, láthatod, mennyi élőlénynek jelent még táplálékot.

 

Almafa és az ő almája – Fotó: Sokmean Nou / Unsplash
  • Egy mégoly kicsiny tavat is feldob a törpe tavirózsa jelenléte: a víz odavonzza a szitakötőket, madarakat, békákat, ezzel segít kiteljesedni a tavat, mint szemlélődésre alkalmas pontot.
  • A tavasszal nyíló krókusz tökéles alakú, színpompás, hamar virágzik, úgy terül szét a kertben, mintha kötelező volna, és nem igényel különösebb odafigyelést.
  • Különösen jó hangulatot árasztanak a sárga és narancssárga virágok, legyen akár aranyeső, mocsári nőszirom, csészekóró, dália, petúnia vagy tűztövis.
  • Minden jól jön, amit metszeni, ápolni kell, mert nyugtató hatása van, és ugyanígy örülhetünk mindennek, ami ehető, és ezt most tényleg nem az emelkedő élelmiszerárak miatt írjuk.

Ez is érdekelhet:

És ezt olvastad már?
Megtervezték a világ első lebegő szigetvárosát, amely megbirkózik az emelkedő tengerszinttel
Egyetlen stílusos teraszról sem hiányozhat ez a kiegészítő