Szegény da Vinci lemaradt a lecsóról, hiszen az ő idejében a paradicsom épp csak megérkezett Itáliába, és a következő kétszáz évben is szigorúan csak dísznövényként használták. Azért nem kell nagyon sajnálni, a caponata sem rossz. A VIII. kerület bevált helyszínén, a Mikszáth téren rendezett Lecsófröccs Piknik látogatói ezzel szemben garantáltan mindent megtudnak a misztikus étekről. A lecsó különlegessége, hogy mindenki meg tudja csinálni, ugyanakkor a személyiség tükre. Nincs két egyforma, a másé sosem ízlik úgy, és az összetevőkről folytatott vitákról mondják, hogy a barátság igazi próbái. Egy ilyen komoly ételről csakis felkészült szakértőt kérdezhettünk, így Váncsa Istvánhoz fordultunk, aki épp Buddhista Ürességlecsóját főzte lelkesen.

Egy laikusnak mit mondana a lecsóról?

Hát, a legalapvetőbb az, hogy nyári étel. A hozzávalói nyáron készülnek el. Lehet télen is lecsót főzni természetesen, csak valahogy nem igazi...tehát a téli lecsó az nagyjából olyan, mint a nyári disznótor. Szóval az ember érzi, hogy nincs a helyén igazán az a dolog, bár elkészíthető minden további nélkül. Nyáron adja magát, mert hát van friss paprika, friss paradicsom. Főzni azok is főzik, akik egyébként nem tudnak főzni, mert hiszen ehhez azért olyan különösebb felkészültség nem kell, gyakorlat nem kell hozzá, ész sem kell hozzá: fog az ember egy serpenyőt, belehajigálja a hozzávalókat. Elrontani nagyon nehéz volna. Azért némelyeknek sikerül, de ahhoz már tényleg kell némi találékonyság, hogy az ember rossz lecsót állítson elő. Millió van, el nem lehet mondani, hogy hány fajta. Gyakorlatilag ami étel, alapanyag a környezetünkben látható, ami kéznyújtásnyi távolságra van tőlünk, az majdnem mind alkalmas arra, hogy a lecsónk készítésére felhasználjuk. Na jó, leszámítva mondjuk az őszibarackot és görögdinnyét, mert ilyesmit ugye az ember nem szokott a lecsójába belefőzni, de ezen kívül szinte majdnem mindent. (Ehhez képest a rendezvény egyik különlegessége pont az őszibarackos lecsó a Darshanban. - a szerk).

Mint kell tudnunk a Buddhista Ürességlecsóról?

Amit itt látunk érlelődni ebben a bográcsban, ez indiai ízeket elegyít a lecsó általános struktúrájába. A sárgaságát a kurkumától kapja, ezen kívül őrölt római kömény van még benne, őrölt koriander, kevés ánizsmag, gyömbér, és persze bőséges mennyiségben hagyma. Továbbá paprika - a paradicsom majd a legvégén kerül bele - , nemsokára adok hozzá egy jó adag mazsolát is, tudniillik lesz neki egy kis édeskés íze. Ez bogyiszlói paprikából van, tehát egyfelől csípős lesz, másrészt a mazsolától fog kapni egy diszkrét édeskésséget. Amikor már készen van, megszórom mandulával, amitől kap egyfajta ropogósságot, másfelől pedig lesz neki egy kis marokkói stichje, ami nagyon jól fog neki állni.

Miért szeletekre vágja a paprikát?

Hát, tulajdonképpen ízlés kérdése. Én úgy tapasztaltam, hogy az állaga az egésznek jobb lesz, meg valahogy jobban is szokott mutatni. Régen, nagyon régen karikára vágtam, dehát az nem vezetett sehová, aztán nagyobb kockákra, azzal sem voltam elégedett. Úgy érzem, hogy ez az, amit nekem tulajdonképpen csinálnom kell.

Csak fröccsöt iszunk lecsóhoz?

Nyári étel, tehát nyári italokat fogyasztunk mellé, nyilvánvaló módon. Van, aki sört, van, aki fröccsöt. Ez aztán mindenkinek a saját felelőssége eldönteni, hogy melyiket fogyasztja. Mindenképpen helyesebbnek tartom akár az egyiket, akár a másikat választani szemben a kólával. Persze ha az ember gépjárművet vezet, az más kérdés.

Mit üzenne azoknak a tudatlanoknak, akik felöntik a lecsót vízzel?

Azt, hogy még hosszú életük van ebben az árnyékvilágban, és közben meg fognak majd okosodni!

Aki okosodni, vagy sokkal inkább egy jót enni szeretne, vegye célba a Mikszáth teret a hétvégén! Hat étterem és egy borozó vesz részt a lecsófröccsözében, olyan tételekkel, mint a kakukkfüves lecsó grillezett kolbásszal (Zappa Caffé, a Dézsma Pince boraival), a köleses lecsó (Don Leone, Széleshát borokkal), a tejfölös lecsó (Blues Pub, Kikelet borokkal), a világ legdurvább paprikáival, köztük habaneróval készülő 1.000.000 SHU (csak bátraknak a Leonardóban), a Szacsvay László receptje alapján készülő sörös-tökös lecsó (Darshan, itt az őszibarackos is!), valamint a lecsós rétes (Fiktív, szintén a Kikelet tokaji boraival).

Máskor is jártunk már Mikszáth téren. Hol sörözni, hol kávézni!