Jobban érezzük a bőrükön a klímaváltozást ártalmait a globális átlagnál, de a legnagyobb problémának nem egy esetleges ökológiai katasztrófát, hanem a megélhetési válságot tartjuk.

A magyarok egyre jobban érzik saját bőrükön a klímaváltozás negatív hatásait, ám a jelenkor legfontosabb problémájának a megélhetési válságot tartják, és csak ezt követi egy esetleges ökológiai katasztrófa bekövetkezte – állapítja meg az Epson globális fenntarthatósági kutatása.

A magyar válaszadók a nemzetközi átlagnál pesszimistábban látják a bolygónk jövőjét, a cselekvés szintjén inkább a vállalatoktól várják a megoldást.

A klímaváltozás hatásai világszerte egyre élénkebben mutatkoznak meg, beleértve Magyarországot is, ahol az éves átlaghőmérséklet 1907 és 2017 között 1,15 Celsius-fokkal emelkedett. Ez az érték meghaladta a globális átlaghőmérséklet-változást is, ami ugyanebben a periódusban +0,9°C volt. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a hőmérséklet emelkedő tendenciája valószínűleg folytatódni fog, főleg az ország keleti és déli részein. És bár az éves csapadékmennyiség nem mutat jelentős változást, a Kárpát-medencét magas árvíz-, és közepes aszálykockázat is fenyegeti.

Klímaválság magyar szemmel

De vajon mennyire vagyunk tisztában klímaváltozás tényével, és hogyan viszonyulunk a minket körülvevő környezeti jelenségekhez? Többek között erre kereste a választ az Epson globális fenntarthatósági kutatása, amelyben 39 országból összesen 30 ezer embert kérdeztek meg. A Klímavalóság Barométer 2023 nevű felmérés szerint a hazai megkérdezettek nagyon is érzékelik a klímaváltozás negatív hatásait, hiszen a megkérdezettek közel fele (49%) ezt jelölte meg a világot érintő legnagyobb problémák egyikeként. A többség (61%) azonban jobban aggódik az árak emelkedése miatt, és a globális átlaghoz képest is kisebb problémának tartja a klímaváltozást (a G20-as országok válaszadói 54%-ban jelölték meg ezt a választ.)

A nemzetközi kitöltők közel fele gondolja úgy, hogy még életében elkerülhető egy esetleges klímakatasztrófa bekövetkezte, beleértve a Z-generációsokat is, akik gyakorlatilag belenőttek az erről szóló párbeszédbe az első, 1995-ös Párizsi Klímacsúcs óta.

A magyarok ennél kevésbé optimisták; a megkérdezettek 41 százaléka tartja elkerülhetőnek egy végzetes klímaesemény bekövetkeztét a következő emberöltőn belül, 28 százalékuk pedig pesszimistán viszonyul a témához, legyen szó akár a felnőtt, akár a fiatalabb korosztályról. Ami az következő évet illeti, a hazai kitöltők közel harmada tekint előre reménykedve, 16 százalékuk viszont aggodalomról, félelemről és pesszimizmusról számolt be a klímaváltozás kapcsán.

Ki fogja megmenteni a Földet?

Ezek alapján úgy tűnik, elvi szinten erős Magyarországon a környezettudatosság, a tettek terén azonban jóval árnyaltabb a kép, ahogy arra a felmérés is rámutatott. Eszerint a válaszadók saját állítása szerint mindössze 16 százalékuk küzd a környezetért, azaz kilencnél többféle módon is tesznek érte. A megkérdezettek további 49 százaléka négy-nyolc féle dologra figyel oda, míg 35 százalékuk gyakorlatilag csupán egy-két, vagy még annyi környezettudatos tevekénységet sem végez. Úgy tűnik, hogy bár sokan felismerik saját felelősségüket a környezetvédelemért vívott küzdelemben, a legtöbben a nagyvállalatoktól várják a problémák érdemi megoldását.

A zöldtechnológia megoldást hozhat

A hazai válaszadók a technológiát tartják a legfontosabb fegyvernek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Arra a kérdésre, hogy szerintük mi a legfontosabb dolog, amit egy vállalat tehet a probléma kezelése érdekében, 44 százalékuk a környezetvédelmi technológiákba való befektetést említette. Ezt követte a termékek újrahasznosításának és újrafelhasználásának javítása (35%), valamint a szén- és műanyagterhelés kompenzálása (31%).

Kevesebb energia, kevesebb szemét

„Mivel a klímaváltozás káros hatásai felgyorsultak, minden eddiginél fontosabb, hogy megértsük az emberek attitűdjét a téma iránt – mondta Drienyovszki Anna, az Epson marketing vezetője. – Az Epson teljes mértékben elkötelezett az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása mellett, és számos környezetkímélő megoldást nyújt a fogyasztóknak és cégeknek egyaránt, amelyekkel csökkenthetik az ökológiai lábnyomukat.”

Példaként az újgenerációs tintasugaras nyomtatókat hozzák fel, amelyekkel akár 83 százalékkal is mérsékelni lehet a nyomtatásra fordított energiát, míg az EcoTank termékcsalád már festékpatron, így extra hulladék nélküli nyomtatást biztosít.

(Forrás: Epson, nyitókép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Nem a fát kell megmenteni: az erdő fenntartása, gyarapítása a cél

Az FSC logóval a fenntartható erdészetet jelölik– de hogyan néz ki testközelből egy ilyen? Megnéztük a Bakonyerdőben, ahol jóval többet kaptunk egyszerű hívószavaknál.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mutatunk egy őszi fesztivált, ami az újbort és a libás ételeket ünnepli

Hajítsd messzire a sablonokat, rendezd be úgy a lakásod, amire mindenki emlékezni fog!

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

További cikkeink a témában
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Hirdetés