Megint egy klímaváltozással kapcsolatos hír, de most a dinók korából

Akkor is volt, csak nem ez a mostani.

Vélhetően a klímaváltozás miatt húsevő társaikhoz képest évmilliókkal később érkezhettek az északi féltekére a növényevő dinoszauruszok – állapította meg egy új kutatás. Grönlandon talált dinoszauruszkövületek korának megállapítására alkalmazott új módszer alapján arra jutottak, hogy a növényevő szauropodomorfok mintegy 215 millió évvel ezelőtt éltek. A fosszíliákról korábban úgy vélték, 228 millió évesek. Ez nemcsak egy tudósok számára érdekes eltérés, hanem

A legkorábbi dinoszauruszok a mai Dél-Amerika területén alakultak ki legalább 230 millió éve. Onnan vándoroltak aztán északra és a világ többi részére. Az új kutatás szerint azonban elképzelhető, hogy nem minden dinoszauruszfaj terjedt el azonos időszakban, eddig ugyanis nem találtak növényevő dinoszauruszcsaládra utaló, 215 millió évesnél régebbi nyomokat az északi féltekén. Az egyik legjobb példa ebből a korból egy plateoszaurusz, egy két lábon járó, hét méter magas, négytonnás növényevő.

A húsevők legalább 220 millió éve már világszerte elterjedtek. A növényevők később érkeztek az északi féltekére. „Mi tartott nekik ilyen sokáig?” – tette fel a kérdést Dennis Kent, a Columbia Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. Kent megvizsgálta a korra jellemző légkört és klímát. A triász földtörténeti korban, mintegy 230 millió évvel ezelőtt,

„Ezekben a régiókban olyan nagy volt a szárazság, hogy nem volt elég növény ahhoz, hogy a szaurupodomorfok túléljék az utazást, de elég rovar volt, hogy a húsevők életben maradjanak” – mondta Kent. Mintegy 215 millió évvel ezelőtt azonban a szén-dioxid-szint a felére csökkent, aminek hatására több növény élt meg a sivatagi területeken, így a szauropodomorfok is túlélték a vándorlást.

Természeti erők, és egy hibalehetőség

Kent szerint a szén-dioxid szintjének változását a vulkánok és más természeti erők okozták. A szakértő a talajban a Föld mágneses erejének változására utaló jeleket vizsgálta, ez alapján állapította meg a grönlandi fosszíliák pontos korát, így mutatkozott meg a migrációs időkülönbség. „Az elmélet illik számos mai állatra is, melyek bizonyos klímajellemzők miatt nem tudnak vándorolni” – mondta Hans-Otto Portner, a németországi Alfred Wegener Intézet klímakutatója.

Bár az elmélet logikus, Paul Sereno, a Chicagói Egyetem dinoszaurusz-szakértője egy hibalehetőségre is felhívta a figyelmet. Az, hogy nincs 215 millió évesnél idősebb növényevő dinoszaurusz fosszíliája az északi féltekén, még nem jelenti azt, hogy nem is voltak ott akkor szauropodomorfok. Talán csak nem maradtak fenn a kövületek.

Még egy dinós hír:

(Forrás: MTI. A képek illusztrációk, nem 215 millió éve készültek.)

HELLO, EZ ITT A
PLAYER
Kövess minket a Facebookon!
Nagyon jól fogod érezni magad nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.