Azt kérdezed, miért nem kereken 42 kilométer hosszú a maratoni táv, és mit keres ott még az a nyúlfarknyi plusz 195 méter? Akkor jó helyen vagy, ugyanis most elmondjuk csak neked.

Nem lepődünk meg, ha a maratonfutás távját Pheidippidész görög katona (és hivatásos futó) elhíresült legendájához kötöd, miszerint i.e 491-ben a perzsák elleni győztes marathoni csata után elfutott egészen Athénig, hogy a győzelem hírét vigye.

A férfi maratonfutás ötlete a francia Michel Bréal nyelvész és történész fejéből pattant ki a már említett Pheidippidész legendája alapján, ami az első újkori olimpián mutatkozott be Athénban 1896-ban, ám az 1908-as londoni ötkarikás játékokig nem volt egységes a táv, 40 km és 40,260 km között váltakozott.

Londonra aztán 42 km-re duzzasztották, mert pontosan ennyi volt a távolság a Windsor kastély és a White-City Stadion között. Alexandra királyné viszont nehezményezte, hogy a futók nem a királyi díszpáholy előtt érnek célba, ezért 195 méterrel meg kellett még toldani, vagyis így lett 42,195 km – amit egyébként csak 1921-ben fogadott el hivatalosnak a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF).

(Forrás / fotó: Wikipedia / Getty Images)

Legfrissebb

Füst, Fény, Hollywood

Magasélet

Tech
Tech
Tech
Highlife
Highlife
Highlife
Otthon
Otthon