Megettem a konzervhalat, benyomtam egy kis lecsót meg töltött káposztát, megnéztem pár kártyatrükköt, és a málnapálinkával fertőtlenített kézfejemről nyaltam le a desszertet. Hát persze, hogy ezek után boldogan írok programajánlót erről a rendezvényről! Hölgyeim és uraim, ami az elmúlt két évben a pandémia miatt elmaradt, most visszatért: tizedik alkalommal is megnyitott a Gourmet Fesztivál.

A szervezők meginvitáltak bennünket a budavári Arany Kaviár és az esztergomi 42 Restaurant & Bar standjához egy kóstolóra is a fesztivál első napjára. A sorszámozott standok között a könnyen átlátható rendezvénytérkép segítségével pillanatok alatt meg is találtam a rendszerváltással egyidős, idén 32 éves Arany Kaviár elegáns, rozéarany borítású standját.

A különleges halakra, tengeri egzotikumokra és persze mindenféle fajta kaviárokra, no meg a hozzájuk passzoló, nem kevésbé érdekes (és drága) borokra-pezsgőkre specializálódott étterem séfje mellett kutatás-fejlesztési menedzser (!) is dolgozik. A stábnak sikerült is alaposan meglepnie azzal, hogy egy szabályosan leforrasztott konzervdobozban kaptam meg a „Füstölt pisztráng, spárga, ikra” nevű fogást. A doboz kinyitása után viszont már nem volt több meglepetés. Tényleg füstölt pisztráng, spárga és ikra volt benne, savanykás hagymás-zöldséges kísérettel.

A hűvös, ecetes-savanyúságos, mégis kimondottan friss hatású fogás remekül passzolt a tűző napsütéses májusi kánikulához. Roppanós zöldségdarabkákon hevertek a kellemesen tömör halcsíkok, melyek sós-füstölt aromája alatt kiválóan megmaradt a pisztráng tiszta íze is, bónuszként pedig rároppantgathattam minden falatra párat a kaviárszemcsékből.

Kifogástalan alapanyagok, gondos összeállítás, harmonikus összhatás, kreatív tálalás, és még a kezemet sem vágtam el a konzervdoboz tetejével. Ez egy tökéletes gasztrokaland volt, izgalmas bepillantás tolerálható áron a kaviárspecialista high end étterem művészetébe.

Budapest után vidék, pisztrángikra után lecsó és töltött káposzta. Irány a 42 Restaurant & Bar standja. Itt kaptuk meg a választ, ha nem is az élet, a világmindenség meg minden kérdésére, de arra igen, hogy létezhet-e megalkuvásmentes, a minőséget mindenek fölé helyező éttermi vendéglátás Esztergomban is.

Szerencsére létezhet. Két év után már kiderült: van elég vendég, helyiek is, turisták is ahhoz, hogy eltartsanak egy ilyen érdekes vállalkozást. A 42 bisztrónak indult, mára butikhotellel kiegészült étterem lett belőle, és köszöni, remekül van. A Gourmet Fesztiválra remek fogásokat hoztak: Barna Ádám séf egyszerű, klasszikus ételeket készített kreatív újrafeldolgozásban, helyenként különleges, de még nem erőltetett alapanyagokra cserélve a hétköznapi összetevőket.

A „Langyos nyári töltött káposzta” egy családi recept átdolgozásából született, mangalicalapockából, friss kaporral, új káposztával. A „Lecsó csabai kolbásszal” szikkasztott-töppesztett paradicsomfalatkái zseniálisak, a kápia paprikának markáns textúrája van, a külön pirított csabai kolbászban benne marad az íze, a nyomokban (ha jól emlékszem) málnát is tartalmazó mártás pedig messze túldobja az egészet a paradicsom-paprika-univerzumon. A „Tejberizs, kesudió, granny smith, wasabi” pedig remek nyári desszert, amelyben a hűvösen savanykás almás-tejes-rizses kásához pont csak annyi extremitást tesz hozzá a wasabival finoman kent nem-is-tudom-mi-chips, hogy sokáig emlékezzünk majd rá: a Nesquik-szóráson túl is lehet élet egy tejberizs számára.

Az utolsó fogást már nem sikerült lefényképeznem, nem maradt hozzá elég kezem. A málnahabos-habcsókos-robbanócukorkás maszatot a séf egyenesen a málnapálinkával fertőtlenített kézfejemre tálalta ki, hogy egy selfie-kézcsókkal vegyek végül búcsút a Gourmet Fesztiváltól, és jöhessek haza megírni ezt az ajánlót. Meg is írtam, ajánlom is hétvégi programnak. Nem lesz olcsó, viszont érdekes lesz, hangulatos, izgalmas és vicces!

Belépőjegy-árak, nyitvatartás, kiállítói lista és sok hasznos miegyéb itt, a fesztivál weboldalán.